Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

kerékkel díszített csigavonal. A talpon fenékbélyeg bordazatának a nyoma. Talp vast. 0,6 — 0,95 cm. Fogask. sz. 0,15 cm. (XII. 4.) — Világosbarna és szürkés 2 faltöredék egy edényhez való (két-két db-ból ragasztva). A díszített vonalak között széles (2,6 cm) köz. Fogask. sz. 0,45 cm. Falvast. 0,6 — 0,7 cm. (XII. 5, 7.) Téglavörös faltöredék 4 fogazott vonaldísszel, 1,15 cm közökkel. Fogask. sz. 0,27 cm. Falvast. 0,5 — 0,7 cm. (XI. 4.) — Barnásszürke faltöredék két fogazott vonallal, egymástól 1,75 cm-re. Fogask. sz. 0,24 cm. Falvast. 0,63—0,72 cm. (XI. ü.) — Szürkésbarna porózus töredék. Két fogazott díszített vonallal, egymástól 2,7 cm-re. Fogask. sz. 0,3 cm, falvast. 0,6 cm. (XI. 5.) (XI. képtábla) 2. A legjelentősebb darab egy talptöredék falcsonkkal. Fenékbólyege rácsos bordázat. A sötétszürke edény anyaga, égetése a durvább temetőkerámiával rokon. A befésült csigavonal kezdete a talptól legközelebb 1,3 cm-re látható. Rekonstruált tá. 7,8 cm. Tvast. 0,7 — 1,15 cm. Falvast. 0,7 cm. (XII. 1.) Egy világosszürke faltöredéken két befésült vonalköteg látható. Falvast. 0,7 cm. (XI. 8.) Három faltöredék, amelyek három különböző edényhez tartoznak, szélesen barázdált díszítósfíek. Két darabon a vonalak között keskenyek a közök: 1,1 - 1,4 cm. (XT. 7., XTII. 2., 3.) 3. Egyetlen fazékhoz tartoznak a tűzdelt díszű töredékek. A rézsútos tűzdelés a vállon futott körül. Innen a szájperemig díszítetlen. A válltól lefelé tág közű csigavonalban széles barázdák díszítették az edényt. Színe kívül sötétszürke, a belső felszín világos barna. Szájperemónek helyenkint látható a csonkja; csaknem egész átmérőjében megmaradt a váll ill. hasi rész. Rekonstruált hasátm. kb. 19,5 cm. Falvast. 0,5 (nyak), 0,(55 cm (has). (XIII. 1., 4., 5.) (XII. képtábla) 4. Mind válltöredék, 4 különböző edényé. Egy magas hőfokon átégetett galambszürke töredéken bordadísz és befésült egyenes vonalköteg között látható a befésült hullámdísz. Falvast. 1,03 — 1,25 cm. (XII. 3.) Vörösesbarna, igen sovány agyagból égetett fazék töredékén bekarcolt balra dőlő hegyes, alacsony hullámvonal díszítette a vállát, alatta rézsútosan betűzdelt borda ölelte körül az edény falat, majd újra balra dőlő hegyes hullámvonal kezdete látható. Falvast. 1,15 cin. (XII. 6.) Egy vöröses barna füstfoltos fazék vállán balra dőlt hegyes és magas hullámvonal, alatta befésült hullámköteg. Falvast. 1,05 cm (nyak). (XII. 2.) 5. Barnásszürke, füstfoltos bogrács perem és válllöredéke. A vízszintesen levágott perem teteje síkszerű, a perem széle befelé jobban kiugró, az átfúrásnál csúcsosodó. A lyuk átm. 0,65 cm. Falvast. 0,95 (nyak), 0,75 cm (váll). (XTII. 7.) Nagyobb fazék csaknem derékszögben kihajló pereme vállcsonkkal. Vöröses barnára égetett, kívül a perem füstfoltos. Vast. 0,75 (nyak), 0,8 cm (váll). (XIII. 6.) Keskeny peremtöredék, szürke. A peremszél besimított. Belső felületén is besimítás. Peremszél vast. 1,05 cm. (XI. 3.) A két eszközfélesóg közül egy kerámia darab kelti fel inkább a figyelmünket. Vöröses barnára égetett tölcsérszerű nyeles tárgy, alja homorú edénytalphoz is hasonlatos. A nyeles vége csorbult. Átm. 5,3 — 5 cm. M. 6,45 cm. Nyél sz. 3,35 cm, vast. 1,15 — 1,4 cm. A rendeltetése : talán a halászathoz alkalmazott zajkeltő eszköz, kuttyogató, különösen harcsa fogáshoz.

63 (XI. 2.) — A vaseszköz kósszerű penge, csúcsos vége ívesen behajlik, másik vége törött. Rendeltetése: talán pántolás, vasalás. H. 9,1, sz. 1,25 cm. (XIII. kóptábla) A 3. ház kerámiája viszonylag változatos, a ház korának a megállapításához megfelelő. A fogaskerékkel díszített edények kisebb-nagyobb töredékei, a bordázott két töredék, a besimított szélű peremdarabok kizárnak egy XI. sz. végénél korábbi keltezést. Másrészt viszont a néhány cserépen látható befésült egyenesek és hullámkötegek arra intenek, hogy a XII. század első felénél későbbi időszaktól eltekintsünk. így a rábolypusztai 3. házat egy-két nemzedékkel feltehetőleg korábbinak tarthatjuk, mint Báb falu ismert legrégebbi (X., 3., 4., 5) házait. Viszont a magyaradi 2. háznál alig lehetett régibb. Mivel a rábolypusztai szóbanforgó lelőhelyen az Árpád-kori kerámia eléggé egyöntetű, a feltárt települést hozzávetőlegesen a XII. századra keltezhetjük. A település egészére vonatkozó további elemzésnek itt nincs helye. Csupán 4S