Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

XIII. tábla. Poroszló — Rábolypuszta 3. ház annyit kívánunk még leszögezni, hogy Rábolyon egyidőben többfajta ház épült (pl. az 1. ház olyan gödörlakás volt, ahol az ÉK-i sarokban falbavájt agyagkemencét alakítottak ki; a padlón sárga homokos agyagtapasztás volt észlelhető és ülő gödröt is ástak benne).

64 Észrevételek Délkelet-Európa kőtűzhelyes és agyagkemencés VII — XIII. századi házairól Láttuk, hogy az ismert alföldi Árpád-kori egysejtű verem lakásokhoz hasonlóak voltak Báb falu földkunyhói, méretük, szerkezetük, belső kiképzésük tekintetében egyaránt. Nem volt megfigyelhető olyan részlet, amely eltérne e házakról eddig alkotott képtől. Erre a háztípusra az altalajba leásott közel négyzetes alaprajz (átlag 3 m-es oldalakkal), az ágasfás tetőszerkezet (l-l ágasfa a hossztengelyben a falaknál, ritkán még egy harmadik tartó oszlop középen), a deszka vagy gerenda bélelés nélküli földfal, az egyik sarokhoz tapasztott agyagkemence (nem ritkán a falba vájva), s végül a padlószintből 30 — 50 cm mélyre leásott ülő gödör a jellemző. A szerkezet állandóbb elemeként még a kemencével szemben kialakított bejárati gádor ül. ezzel összefüggő 1—2 cölöp említhető. Magyarad falu két feltárt X—XI. századi háza és Poroszló — Ráboly egyik XII. századi háza az előbbiektől néhány lényeges vonásban eltért. 1. Kőkemence ül. kővel bélelt tűzhely volt mindháromban. 2. Ülő gödröt e házakban nem találtunk. 3. A magyaradi 2. sz. ház DNY-i fala valószínűleg deszkázattal bélelt volt. 4. A magyaradi 1. háznak és a Poroszló-rábolypusztai kőkemencés 4 Egri Múzeum Évkönyve XIII. 49