Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Csiffáry Gergely: Az „Egri dohánygyár története” kiállítás megrendezéséről

3. ábra. Szivargyártó asztal. varcsomagolási Rendeletek Táraiból szemléletesen rekonstruálható volt a gyár múltja. Itt kaptak helyet különböző könyvek és nyomtatványok, mint például Tetlák Gyula : A magyar királyi dohánygyárakban levő gépek és készülékek rajzai és azoknak leírása című könyve. Mellette voltak gyári munkásigazolványok 1920­ból, valamint szakszervezeti tagkönyvek. Igyekeztünk a dohánygyári munkások szociális helyzetét is dokumentálni, így kiállítottuk a Nyugdíj és nyugbérszabály­zatot, és a Dohányjövedéki Betegségbiztosító Intézet alapszabályát 1943-ból. A tárlókba tettük a gyár első pecsétjét 1896-ból, régi szivarcsomagolási pe­cséteket és azok lenyomatának fényképeit. A forradalmak időszakát bemutató kiállítás részt kiemeltük, ezzel is hang­súlyozni akartuk a szervezettségben már érett fokra elért dohánygyári munkásság szerepét 1917 — 1919 forrongó éveiben. A munkásmegmozdulások méreteit, erejét és súlyát jól mutatták a sztrájkokról szóló jelentések, a gyári kommunisták per­iratai, az egykorú újságcikkek és azok fényképei. A megyei dohánytermesztési hagyományai (1. tárolószekrény) anyaga a pa­rasztság saját használatra történő termesztését és feldolgozó eszközeit tartalmazta. Ide került a dohányszárító pajta képe, a dohánykertészek ültető fái, a dohányleve­lek felfűzésére használatos fűzőtűk különböző típusai, s az aprításra használt vágó­kés és dohányvágó. Melletük voltak a dohánytároló szita és dohánytartók, és a dohány magból préselt olaj számára készült cserépedény. A dohánytermesztés és feldolgozás anyagát jobbnak láttuk itt elhelyezni, mivel a bevezetésben már befolyásolta volna a kiállítás gyártörténeti jellegét. így viszont egymás után módot adott arra, hogy bemutassa a paraszti feldolgozás és 335

Next

/
Oldalképek
Tartalom