Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

Szabó János Győző ÁRPÁD-KORI FALU ES TEMETŐJE SARUD HATÁRÁBAN II. A TELEPÜLÉS Kérdések és feladatok A Sarud-Pócstöltésen meglelt Árpád-kori település csekély maradványa nagyon szerény eredményt jelent, amelynek önálló feldolgozása alig indokolható. Csakhogy ilyen kisszámú adatok sem hagyhatók ma még figyelmen kívül, ha az Árpád-kori falvak eddigi ásatási közleményein áttekintünk. Hevesből, Nógrádból X —XIII. századi falusi ház publikációjára eddig még nem került sor. De országunk más vidékeiről is egész megyéket sorolhatnánk, ahol a kutatás állapota ennyire kezdeti fokon van. A táji jellegű különbségek kimunkálására tehát még nem érett meg a helyzet; de sok tekintetben az általános ismereteknek is híjával vagyunk. A X—XII. századi települési formákról nincs még valós képünk.

1 Árpád-kori falvainkban elmaradhatatlan árkok szövevényéről, ami a rendeltetésüket illeti, Méri István gondos megfigyelései révén is inkább csak sejtéseink vannak.

2 S valljuk be, hogy mindössze egyfajta Árpádkori falusi háztípust ismerünk, a földkunyhót (gödör és veremlakásokat). Pedig könnyen belátható, hogy a X—XIII. századi társadalmunk egészét tekintve legalább annyian laktak jurtában és faházban, mint földkunyhóban.

3 Árpád-kori földkunyhóink elsősorban Méri István,

4 Kovalovszki Júlia

5 és Bóna István

6 publikációi alapján ismerhetők meg részletekbe menően. De éppen Méri és Kovalovszki ásatásaiknak csak kis hányadát tették eddig közzé, s így nem volt módjuk a feltárások anyagát olyan formában rendszerezni, hogy az egysejtű gödör (verem) lakások típusai között elképzelhető időrendi különbségre rámutathattak volna. Vajon a X—XIII. századok között e földkunyhók szerkezetében tapasztalható-e fejlődés? Ellene szól, hogy még a XX. századból ismert földkunyhók szerkezete is a középkoriakkal szorosan párhuzamosítható.

7 Az is megfontolásra késztet, hogy a X—XII. századokban az anyagi kultúra bizonyos szektoraiban alig tapasztalható előrehaladás. (Például a régészeti szempontból oly szembetűnő fazekasságban). Másrészt viszont óvakodnunk kellene a végleges állásfoglalástól addig, amig a középkori földkunyhók egészéhez való összefüggésben a lényeges alkotó elemek szerepét nem vizsgálják módszeresen és széles körben. Főként a ház kialakítását döntően meghatározó tüzelőberendezések helyére és jellegére gondolunk. Tisztázandó kérdés, hogy itt a variánsok kifejezhetnek-e időrendi különbséget. Bizonyos, hogy arra hivatott szakembereink majd feleletet adnak, az utóbbi években különösen gazdag eredményű faluásatások anyagának közreadásával. Egy hozzászólás erejéig azonban e tanulmány is foglalkozik az Árpád-kori tüzelőberendezés problematikájával. Nem a Sarud-Pócstöltésen történt megfigyelések sarkalltak ebbe az irányba, hanem azok a különbségek, amelyek Sarud-Pócstöltés — Báb falu — házainak tűzhelyei és Magyarad falu két feltárt házának, ül. 2* 19