Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában II.

Poroszló-Ráboly egyik Árpád-kori házának tűzhelyei között kimutathatók. Ezért a magyaradi és a Poroszló-rábolypusztai ásatások megfelelő anyagát is most leközöljük. Báb falu maradványai Az alacsony dombhátnak az a kb. 80 m hosszú és 40 m széles felülete, amelyet kielégítően megfigyelhettünk és a földgépek nyomán feltárhattunk, 5 földbeásott kunyhót, egy bizonytalan rendeltetésű gödörcsoportot és két egymásra közel merőleges árkot foglalt magába. További két objektumot találtunk még, amelyek sejthetőleg házhelyek voltak, de a gép összeroncsolta; az innen összegyűjtött kerámia az X. és Y. ház jelzését kapta. Az utóbbiakkal együtt tehát 7 házzal számolhatunk. (1. kép.) A házak Mivel a házak földbe mélyítésének a mértékét nem ismerjük, ezért nem dönthető el, hogy veremlakások voltak, vagy gödörlakások (felmenő falakkal). Ez utóbbira, lett légyen agyagfal, fonadék, deszka vagy gerenda, a házak alján omladék nyoma nem utalt, illetve a cölöpklyukak elosztása ilyen következtetésre nem nyújtott alapot. A házak alakja négyzetes ill. négyzethez közelálló négyszög, 3 m körüli falhosszakkal. Az ágasfák tengelyében mért oldal (beleszámítva az ágasfák gödrét), lényegében alig vagy egyáltalán nem volt hosszabb. (290x290 cm: 1. ház; 340X260: 2. ház; 330X290: 3. ház; 290x230: 4. ház; 340X290: 5. ház.) A házak egyik sarka lekerekített, általában a kemencével átlósan átellenes sarok, az 5. háznál a hátsó fal sarka. A tetőszerkezet gerincét, a szelement csak két oszlop, ágasfa tartotta, amelyeknek a gödreit a ház tengelyében a falaknál találtuk meg. A gödrök külső íve kitüremlett a fal síkján. A kemence szájával szemben levő saroknál még egy tartó oszlop állt egykoron. Az 1., 3., 5. házaknál ennek helyét kerek gödör jelezte, a 4. háznál ennek helyén nyúlványos leásás volt megfigyelhető. A 2. háznál ez a ház hátsó falának sarkán fordult elő. A sarokoszlop-gödrök és nyúlványok feltehetőleg a bejárati gádorral összefüggésben létesültek. Megfigyeléseink kényszerű hiányosságai miatt lépcsőt sehol nem találtunk. Mégis valószínűséggel következtethetünk arra, hogy a bejárat az 1., 3., 4., 5. házaknál a kemencével szemben levő oldalon a sarokhoz közel lehetett, az 1. háznál nyugat felé, a 3., 4., 5. házaknál dél felé. Az 5. háznál a bejárati sarokoszloptól kb. 120 cm-re kisebb oszlop gödrét találtuk. A 3. háznál ilyen cöveknyomot (a sarokoszloptól) 80 cm-re figyeltünk meg. Mindkét esetben a bejárathoz talán két oszlop készült. A 2. ház nyugati oldalát a földgépek letarolták, így bejáratának a kérdésében nem tudunk határozotabban állást foglalni. De elképzelhető, hogy bejárata a szokott oldalaktól eltérőleg északon volt. Ugyanis az ENy-i sarok kiképzése (nyúlvány, kitüremlés) és a kemence helyzete ezt sejteti. Ha a 2. háztól eltekintünk, akkor mindig a bejárattól balra figyelhettük meg az ülésre alkalmas gödröt. Az 1., 3., 5. házaknál a bejárati falhoz közelebb, a 4. háznál viszont a hátsó falnál létesült. A 2. háznál az ágasfák tengelyében leltük meg (és északi bejárat esetében jobboldalt). A 3. háznál két ülő gödröt találtunk, a kisebbiket szintén a szelemen alatt ásták meg. Az ülő gödröt lekerekített sarkú 20