Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Bakó Ferenc: A parasztház alaprajzi fejlődése Észak-Magyarországon

3. ábra. Pitvaros kunyhó, Bese-riyőtelek, rekonstrukció. XIX. sz. vége. a: kunyhó, b: pitvar A megfigyelt és a hagyományból, egyéb forrásokból megismert paraszti lakó­házak tárgyalása előtt csak utalunk a kunyhókra, azokra a kezdetleges konstruk­ciókra, amelyek feltételezhetően a mai ismert lakástípusok nagyon távoli előzmé­nyei, de az ideiglenes és állandó hajlékok közötti fejlődéstani kapcsolat felderítésére most nem vállalkozhatunk. Mindössze egy adatunkat kívánjuk felidézni, amit más helyen a nádépítkezés kezdetleges emlékeként már bemutattunk, a „pitvaros kunyhó"-t, mert ebben területünk egyébként ismeretlen nádházának halvány em­léke él. A kunyhó arról kapta nevét, hogy bejárata előtt a fél méterre előreugró szelemenre támasztott nádkévékből elől, egy oldalán nyitott „pitvar" adott helyet a szabadtüznek és ez az egysejtű lakás fejlődésének egyik lehetséges útját jelöli meg, amire lentebb még más példát is fogunk látni. 14 II. A legegyszerűbb lakásformát, az egysejtű házat, amelyből a fejlett, több részre tagolt háztípusokat vezetik le, 15 korunkban már alig lehet közvetlen tapasztalati úton megismerni. Az a néhány, főleg szegények tulajdonában lévő hajlék, ami meg­maradt, formáját és tüzelőberendezését illetően a kor igényeihez igazodva formá­lódott. Recens anyagunkban csak a barlanglakás típusai között akad egy-egy pél­dány, amint erről fentebb már beszámoltunk. A hagyomány még századunk ele­jéről is tudósít egysejtű, kürtös kemecés házakról, amelyek az északi hegyvidék falvaiban — Fedémes, Mikófalva — álltak, mint napszámosok, esetleg „benkosztos cselédek" lakásai (4. ábra). Voltak házak, melyek egyetlen „rejtek"-éhez semmi sem járult, esetleges kis kamrájuk az udvar egy másik részén állt. A fedémesi házhoz tartozó kamrában élelem és a fonás-szövés eszközei mellett lányoknak „heverő ágy" is volt, valószínűleg a korábbi női lakókamra használatának kései emlékeként. Bükkszékről Hoffmann T. a házhoz épített, de különbejáratú kamrá­ról számol be, 16 ami az előbbi forma továbbfejlődése. — A déli síkságról és domb­vidékről egysejtű lakóházat nem ismerünk, már csak azért sem, mert a külső tüze­lésű búboskemence szerkezetileg két helyiségre tart igényt. A szabadkéményt meg­előző korábbi állapot viszont csak nehezen rekonstruálható, bár erre néhány rudi­mentum még utal. 17 180

Next

/
Oldalképek
Tartalom