Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)

Lénárt Andor: Az egri céhek és a magisztrátus a 18–19. század fordulóján

méltán adózhassunk, méltóztasson pártunkat fogni és Kegyes Determinatiojával a fent nevezett Barako Demetert az illy étén Czégér alatt való árulástul el tiltani"... A magisztrátus határozatával megtiltotta Barakónak a cégér alatt való árulást.

41 Szakácsok Az egri szakácsok a főszolgabíróhoz írt kérő levelükben a porció megemeléséről panaszkodtak. A kérvényt az uraságoknál és a szerzetesek konyháin dolgozó szakácsok nevében írták ; akiknek szolgálatuk után való fizetésükből ruházkodásra, cselédeik eltartására és élésükre is alig telik. Mégis porciójuk évről évre magasabb, („... mentül mostohább üdőkre jutottunk, annál terhesebb portionk vettetett. . ."), pedig többnek közülük háza sincs.Akiknek van, azok mint más gazdák is, viselték a katona beszállásolás terhét. Többen a szakácsok közül sehol nem szolgálnak, de a mesterségük után azokra is kivetették az adót. A mesterségüknek csak akkor vehetik hasznát, ha valaki szolgálatába fogadja őket. S ha szolgálnak is, inkább konvenciós cselédeknek látszanak, mint mesterembereknek, hiszen uraságokat szolgálnak. Az ilyen szolgálat után „fejüktől és mesterségüktől fizetni talán nem is tartoznánk". — Mérlegelje ezt a főszolgabíró, és könnyítsen sorsukon, kérték az egri szakácsok.

42 A főszolgabíró a szakácsok e panaszkodó instanciájára, {hogy „fejüktül és mester ségüktül" adót ne kelljen fizetniök) újabb információt kért a városi tanácstól, mely így vélekedett az ügyben. — A szakácsok állítása, hogy ők tulajdonképpen konvenciósok, és mint ilyenek, nem kötelesek mesterségük után porciót fizetni, — nem helyes. A helytartótanács egy 1798-ban kelt parancsában vilgosan megírta, hogy egyedül az olyan konvenciós cselédek, akik mind élelmüket, mind ruházatukat az uraságtól kapják, azok nem fizetnek adót; az „egyébfélék pedig tartoznak". Minthogy pedig a szakácsok nem libériás cselédek, azért mint más mesteremberekre, porciót vetettek ki rájuk. Egyébként azok a szakácsok is, akik nem szegődtek szolgálatba, folytathatják mesterségüket; például süteményt készíthetnek, s azzal kereskedhetnek. Ezt teszik a konvenciós szakácsok is, mert amikor este haza mennek az uraságok konyháiról, otthon a maguk hasznára szakácskodhatnak ; a cselédeikkel áruitatják áruikat, „fels alá házonként hordattván kosarakban". — De ha nem is volna szegődött helyük, és egyáltalán nem dolgoznának, akkor is, mint egri polgároknak „minthogy itt lakosok az adóztatásiul magokat el nem vonhattyák " ; s ezért mint a többi egri polgárok, ők is kötelesek a közösség terhét viselni. — Ami azt a panaszt illeti, hogy terheik súlyosabbak az előző évekénél ; — „nem terheltetnek ők rendetlenül". Mivel „a Városnak Portái még szaporítva vannak, a Portiónak is következésképpen nagyobbnak kelletik lenni, azért nagyobb a mostani adójok az előbbeni esztendőbélinél". — Kéri a magisztrátus a főszolgabírót, hogy a megye gyűlése előtt a város tanácsának álláspontját képviselje.

43 Szappanosok Czeka János, Schampach Procop, özvegy Kossingné és Gauberné egri szappanosok a gyertya árának megváltoztatását kérték az 1790. május 26-án kelt kérésükben. A faggyú ára magasabb lett, a régi áron csak veszteségükkel árulhatják a gyertyákat. Ezért kérik, hogy amint Gyöngyös városában is van, a gyertyának fontját 26 dénárra, a szappannak pedig 13 krajcárra limitálja a magisztrátus.

44 165