Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 13. (1975)
Sugár István: Az egri vár kémei és fegyverei a várszámadások és leltárak tükrében (1549–1562.)
1557 —58-ban is igen élénk volt az egri vár hírszerzőinek tevékenysége: Szegedről, Szolnokról, Balaszentmiklósról (Törökszentmiklós), Debrecenből, Jászberényből, Hatvanból, (Székes) Fehérvárról, s általában „a török részek felől" hozták katonai értesüléseiket. Jelen kutatásunk utolsó két esztendejében, 1561 —62-ből fennmaradt számadások sajnos már nem részletezik konkréten az „explorator"-ok tevékenysége helyét, hanem csupán általánosságban „jó szolgálat"-ról, „felderítés"-ről, „hírhozás"-ról szólnak, és csak a budai, a hatvani, a Szolnok melletti abonyi, a nándorfehérvári felderítő utakat nevezték meg tételesen. Az egri vár kapitányai éber szemmel őrködtek tehát messze túl a gondjaikra bízott vár hatókörén is, s nem holmi alkalmi kósza hírekre támaszkodtak, hanem határozott, céltudatos katonai hírszerző tevékenység központja volt ezekben az esztendőkben Eger vára. * * * A második kérdés, amire e téma keretén belül feleletet kell keresnünk, az, hogy kik voltak, s honnan kerültek ki az egri vár felderítői. Egy hosszú és így semmitmondó névsor helyett azt iparkodtunk megállapítani, hogy voltak-e hosszú időn át dolgozó kémei a várnak, s hogy a kémek általában, — amennyiben erre a várszámadások feleletet adhatnak, — hovávaló lakosok voltak. Igyekeztünk a legjelentékenyebb felderítőket s munkájukat közelebbről is megismerni. A vizsgált időszakban néhány olyan mindenre elszánt férfiú kilétét sikerült megállapítanunk, akik hosszú éveken át űzték ezt a veszedelmes „mesterség"-et, szemben azokkal, akik csak egyszer-egyszer, vagy csupán alkalmilag szolgáltattak katonai híreket a törökökről Eger vára kapitányainak. Elsőnek kell említenünk a kápolnai Feyes Ferencet, akinek hírszerzői tevékenysége kizárólag Budára, Pestre, s néha-néha Hatvanra terjedt ki. A várszámadásokban 1551-től 1553-ig találkozunk a nevével, — sajnos 1554-től 1557-ig nem maradtak fenn az „explorator"-okról szóló feljegyzések, tehát nem kizárt, hogy még tovább is tevékenykedett a vár érdekében. Feyes a kritikus 1552-ben ötször fordult meg Budán és Pesten, sőt ő volt az a kém,, aki a Szolnokról Eger felé indult egyesült török sereg tábora felderítésére is vállalkozott, szeptember 6-án térve meg útjáról. Az egri vár egyik legjelentékenyebb hírszerzője Saáry András volt, a jászsági Agóról. Ő volt az, akiről Tinódi Sebestyén elmeséli, hogy a várat ostromló oszmán táborból őt küldték be a megadásra való felszólítással. 9 Istvánffy Miklós és nyomában számtalan szerző minden hitelt érdemlő forrás nélkül azt állítja Saáryról, hogy Ali budai pasa (Székes) Fehérvárról hozta magával. 10 A lantostól egyébként megtudjuk, hogy az ostrom végéig Dobó tömlöcben tartotta. Az ostrom utáni várszámadásokból azonban megtudjuk, hogy Saáry András ágói (ma: Jászárokszálláshoz tartozó elpusztult falu helyén elterülő puszta) származású volt, s így lakhelye útjába esett a Szolnokról Eger ellen vonuló török hadseregnek, mely így elfoghatta őt könnyűszerrel. Saáry András hírszerzői működéséről először 1553. augusztusában, s utoljára pedig 1557. január 11-én vallanak a számadások. A későbbiek során többet nem szerepel, — hirtelen eltűnve az egri kémek sorából. Két számadásbeli megjegyzés, 1553-ból és 1556-ból arra látszik utalni, hogy Saáry a vár borának Jászberényben való korcsmáltatásával foglalkozott, — így hát ebbeli tevékenysége fedezhette hírszerző munkáját. A vár érdekében végzett kémkedésének elszámolásainak tanúbizonysága szerint igen meg lehettek elégedve eredményeivel, mert az átlagosnál magasabb fizetségét „jó szolgálataiért''\ vagy „tapasztalt szolgálataid
