Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

180 Kovács (Arch), 23. 181 Horváth Béla, RF (Ser. I. 19) 82. - RF (Ser. I. 20) 105. Koreh József, A Tisza II. régészeti leletei. A Tisza II. Vízlépcső területén 1964 — 72 között végzett ásatásokról (Szolnok 1973) 32-37. 182 Reg. Árp. II. 121.: „Item villa Eurem per beatissimum Stephanum regem donata cum tributo". 183 HML. Fkpt. mit. 57. (1777. év) U84 Fejér IV/2, 19.: „Item dedimus tertiam partem tributi de Poroslou in terris et aquis cum una curiam a parte superiori villae Porozlou". — Reg. Árp. II. 874. sz., 262-263. 185 A 3. sz. térképünkön az I. katonai felvételen látható nyomvonalat követtük (Collo XX, Sectio 17), mivel más, régebbi támpontunk nem volt. 186 A só behajózásáról a XVIII. században a Tiszától az \in. Ásott-fokon át részletes adataink vannak, hasonlóképpen a raktárakról, az épületek helyzetéről: Országos Levéltár, kamarai iratok és térképek, S - 11 1763/1-2, E 130, 65, 85 I-II. 187 Karácsonyi, 3., 181 — 182. — Ezzel természetesen nem a Pozsony megyei Magyar nevű falvak népével való rokonságra célzunk, hanem a Megyer törzs népének a telepítésére. Hiszen a Pozsony megyei Magyar nevű falvak eredete is sokkal valószínűbben értelmezhető ily módon, mint egy Magyar nevű várjobbággyal, ahogy Karácsonyi János feltételezte. 188 Kovács (Arch), 16. - Zs. I. 3973. sz. 189 SRH. I. 116.: „cui dux Thocsun dedit terram habitandi in partibus Kemey usque ad Tysciam, ubi nunc est portus Obad." — 117.: „ad portiim Obad est sepultus." 190 Anonymus Gestája keltezésével az utóbbi években is több jelentős tanulmány foglalkozott. A XIII. század legelejére datálta (Imre király korára) : Györffy György, Anonymus Gesta Hungarorumának kora és hitelessége. ITK 74/1970, 1 — 13. — A XIII. század második — harmadik évtizedére datálta (II. András korára): ifj. Horváth János, P. mester műve. ITK 60/1966, 1-53., 262-282. - IV. Béla korára helyezte, de már a tatárjárás után: Karsai Elek, Az Anonymus-kódex első levele. Magyar Könyvszemle. 84/1968, 42-51. 191 Reg. Árp. II. 121. 192 H. VI. 177-179. a93 Vö. Györffy György, Buda és Pest kialakulása. Budapest története I. Bp. 1973, 254 — 255. 194 Kovács (Arch), 25. 195 Reg. Árp. II. 122. iáé Fejér VIII/3, 199-201. 197 Maksay (Urbáriumok), 704. 198 A via magna ezen szakaszához XIV. századi oklevelek nyújtanak jó támpontot; s mind Tarkői László (Rikolf fia) birtokperével kapcsolatos, amely peres földrész fekvéséről már szóltunk Petri falu lokalizálásánál. A kérdéses birtok: „terre litigiöse inter possessions Kumlow et Äthan. . . circa quendam monticulum qui vulgo Bolugpeturholma nuncuparetur ex parte aquilonali eiusdem monticuli circa quandam viam magnam esset una meta terrea, que distingveret posessiones Kumlou et Vezeken. . . deinde procedendo veniret ad viam magnam dictam Heuesnoguth et transiret illam viam. . . " {A. 4. 276. sz., 457.). — „Nicolaus filius Oliverii quoddam signum existens circa Bolukpeturholmya versus partem occidentalem circa magnam viam per quam iretur de Heues ad Hayouch ab illo signo ad possessionem suam predictam Wezekyn vocatam ab •antiquo tempore hereditarie sibi pertinere asseruisset, et possessionem Kumleu vocatam a possessione sua Wezekyn vocata sciret sequestratam." (A. 4. 239. sz., 402.) Annak az ismerete, hogy a via magna Hajóút érintésével vezetett a hevesi várba, egészen új megvilágításba helyezi a Hajóútig tartó víziút kérdését. Az összefüggésekből nyilvánvaló, hogy a víziút kialakítása (és fenntartása) a hevesi vár érdekében történt. A Tiszántúlról, Kemejből a hevesi várba igyekvők vízen könnyebben juthattak el (különösen az áradásos hónapokban). így derül több fény arra az okleveles adatra 61