Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

(amely előtt a történeti kutatás mindmáig kissé értetlenül állt), hogy 1271-ben a ki­rályi gyűlésen a nemesek egy része Hevesen, más része Hajóhalmán gyülekezett (Reg. Árp. II. 2124. sz., 124 — 125.). Kézenfekvő arra gondolni, hogy azok a tiszántúli neme­sek gyülekeztek Hajóhalmán, akik a víziutat választották. A hevesi vártól alig 7 km-re­emelkedő domb szeptember első felében egyenesen kellemes helynek ígérkezett. Hajóút falu élete annyira a hevesi várhoz kötődött, hogy elsorvadása a XIV. század­ban időben párhuzamos a vár igazgatási szerepének csökkenésével; mint láttuk a, XIV. század közepére vált a falu lakatlanná. 199 Gömöri János, RF (Ser. I. 23) 83 - 84. 200 A. 7. 34. sz., 60. 201 AEET I. 367.: ,,. . .publicam stratam que de uilla Abon ducit in Hony. . . " — Ugyan­ebben az oklevélben a többi út a falvak között csak egyszerűen „strata", pl. : ,,. . .iun­git stratam que de Beseneu ducit in uillam Abon. " 202 Kovács (Arch), 24 - 25. 203 Zs. II. 3608. sz., 427.: „Item tributi nostri in Zarwaskew, Maklar et Zewlmlom de re­bus et bonis dictorum dominorum suorumque iobagionum exceptis rebus mercimoni­alibus tributa vei quascunque exactiones nullatenus exhigere..." 204 Érdekes, hogy a via magna hevesi várhoz vezető szakaszának elsorvadásával párhu­zamosan kifejlődő Berechalom — Kömlő — Átány — Heves (mezőváros) útvonalon Be­rechalomtól Heves mezőváros szintén 16 km. 205 Györffy Gy., Tanulmányok a magyar állam eredetéről Bp. 1959, 59 — 60. — Arch. Ert. 1970, 219. —Kristó Gyula —Makk Ferenc — Szegfű László: Adatok „korai" hely­neveink ismeretéhez (Acta Hist. XLIV. Szeged 1973) 41 —42. oldalakon közölt hely­névi gyűjtésük anyaga nem késztet korrekcióra. A 18 Tárkány helynévből 1 a Székely­földön, 2 Biharban, 3 Szabolcs-Szatmár (ill. Felső-Tiszavidéken), 1 Abaújban, 2 He­vesben, 1 Hontban, 1 Komáromban, 1 Temesben, 1 Békésben, (1 a Berettyó mellett,) 3 az Árpádok ősi szállásterületei közelében (Csepelszigettől keletre, és a Kapós men­tén), végül 1 Sümegnél. 206 Ugo di Provenza (926 — 945) vereté volt az egyik sírban. (Galván K.,JiF (Ser.I. 9) 38.) A legdíszesebb ékítmény női sírban volt. (Szabó J. Gy., A honfoglaláskori lemezes ko­rongok viselete. EME 1/1963 102 — 103.) — Megjegyzésre méltó, hogy fegyvert nem találtunk. 207 Maksay, 29., 44. 208 Maksay, 34., 27. j. 209 Marco Polo utazásai (I viaggi di Marco Polo). II. könyv 1. rész 26. fejezet. Ford. Vajda Endre. Klasszikus útleírások III. Bp. 1963, 184-188. 210 Egy velencei kis mérföld 1,575 km., nagy velencei mérföld 1,988 km. (Gazdag László: Útitársunk a térkép [Bp. 1969] 54.) 211 Gsánki, 58. 212 HML/K N. 9, D 9, f. 3, fr. 18.: „Kochorhaza penes Tarkany (1720. évi határjárás) 213 Károlyi okit. II. 417. : „ . . .neonon predys Foltheghaza, Konczmolnazygethe, Kabathe­leke, Thothteleke, Fekech et Gelmeth..." — A felsorolásból Tóttelek helyzete ugyan még nem világos. De Kápolnástárkány két határjárásából a hozzávetőleges fekvése kiderül. HML. XII —2/d/42. (Lib. Ill) pag. 143.: „unum magnum fossatum pertran­seundo" a Csörsz-ároktól délre fordultak, majd szántóföldeken át a kömlői útra tér­tek. Itt a Fertő-tó, Fotó után és a Thetheu (Tető, ez a Veremhát) előtt: „Tothfő" helyet említik (1388. év). Uo. (pag. 148.): „. . .et ad dictam terram Totfű (így) nomina­tam ascedentes..." 214 HML. XII —2/d/42. pag. 166.: „possessio Baathon," „terra Bathon". — Felmerül azonban a gyanú, hogy itt Botond posszesszio elírt névalakjával állunk szemben. 215 Zekes locus: HML. XII-2/d/42. pag. 148. 216 HML. XII —2/d/42. pag. 159.: (Középtárkánnyal kapcsolatosan) „tota et portiones ipsarum possessiones in praedius suis Bodo thelek". — Nem valószínű, hogy a vizsgált területünkre vonatkoztatható. 217 Széli (oklevéltár) 162.: „Quoddam predium prefatorum Johannes et Georgii de Besse­W

Next

/
Oldalképek
Tartalom