Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után

Ugyancsak e bizottság feladata volna az is, hogy a párt oktatásügyi bizottságától különböző ismeretterjesztő előadások megtartására előadókat kérjen. Üdvösnek tartaná ezen előadások megrendezését azért is, mert az elvtársak hozzátartozóit közelebb hozná a mozgalmunk megismeréséhez, és ezáltal annak szükséges voltának a felismeréséhez. Különösen az elvtársak nő hozzátartozóira áll ez, akik egyáltalán semmit, vagy csak igen keveset tudva a mozgalmunk céljáról, sok esetben látjuk azt, hogy egyenest ellenségei annak, és ezáltal sokszor kerékkötői is. Megemlíti még, hogy a fővárosi oktatásügyi bizottságtól ígéretet kapott, hogy az ilyen előadásokra előadókat küldenek ki, és a bizottság tőle telhetően támogatni fogja az egri munkásság ebbeli törekvéseit. Rámutat arra, mint a legfontosabb érvre, hogy azok az elvtársak,, akik ezideig is kiváltak a különböző csoportok kötelékéből, azért vannak még ma is a Ker. szocialistáknál, mert ott a tagoknak tudnak valamilyen ellenértéket nyújtani a befizetett tag járulékuk után, nálunk azonban csak fizető automatákhoz hasonlítottak, és ez különösen most látható erősen, amikor a rossz konjuktúra lehetetlenné teszi azt, hogy a tagok gazdasági érdekében valamilyen eredményt tudnánk elérni. Csak annál fontosabb tehát, hogy ha már a gazdasági téren nem tudunk eredményeket mutatni a tagoknak, az oktatás és a művelés terén minden lehetőt meg kell tenni. Mert véleménye szerint egy iskolázatlan és a felvilágosításnak még a megkívánt legkisebb mennyiségét is nélkülöző táborral ezt így tovább vinni azzal a reszkírrel jár, hogy a fiatal tagoknak a nagyobb részét elveszítjük. Az öregebb tagokat nem félti, mert egy öntudatos munkásnak a gazdasági viszonyok változása nem szokta az elvét is megváltoztatni. Kéri az elvtársakat, hogy mielőtt a tárgyhoz hozzászólnak jól gondolják meg, hogy mit mondanak, mert igen fontos dologról van szó. A felsorakoztatott okoknál fogva kéri indítványa elfogadását. Pénz elvtárs szól először az indítványhoz. Nagy fontosságúnak tartja úgy az oktatásügyi bizottság felállítását, mint a helyiség megszerzését, melyet bármily áldozatok árán is meg kell szerezni az egri szervezett munkásságnak. Kéri azonban az összvezetőségi gyűlést, hogy ne döntsön ebben a kérdésben, hanem vigyék tagszavazás elé az indítványt. Indítványozza azt, hogy a Dancza elvtárs által beterjesztett indítványhoz a végrehajtó bizottság egy pontos költségvetést dolgozzon ki az igényelt összeg nagyságáról. Kevesli a Dancza elvtárs által kért összeget, és az építőmunkások részéről felajánlja a csoport részére a tagdíjakból befolyt összeg 20%-át, mely összeg a csoportnak marad vissza. Az indítványt elfogadja. Valkóci elvtárs felszólalásában megemlíti, hogy a rossz gazdasági viszonyok tették lehetetlenné, hogy a munkásotthont ez évben felépítsük, és ezért, ha ez évben a munkások érdekében valamit tenni akarunk, ez csak úgy lehetséges, ha összetömörítjük az összmunkásságot, és azután tanítjuk és neveljük őket. Megemlíti még azt is, hogy a Ker. szocialistáknál csak azért vannak még ma is sokan, mert van helyiségük, és van a tagjaiknak hová menni. Az indítványt elfogadja. Kaderka elvtárs a sütőmunkások nevében tiltakozik az ellen, hogy az otthon alapból a legcsekélyebb összeget is elvegyék, mert szerinte így az otthon-alap elkallódik. Az indítványt nem fogadja el. Húsz elvtárs beszéde folyamán azon nézetének adott kifejezést, hogy ő is szívesen látná, ha egy helyiségünk volna, ahol a tagok nevelésével is lehetne foglalkozni. Az esetre, ha egy helyiségünk lesz, egy dalárda felállítását javasolja, ami a múltban is volt, és nem a tagok hibájából oszlott fel. Az indítványt elfogadja. Gertner elvtárs kifejti, hogy az otthon alapból elvett összeg nem vész el, mert az előadásokból némi hasznot tudunk biztosítani és egyébként is, olyan üdvös in409