Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Dancza János: Az egri szakszervezetek harcai a Tanácsköztársaság megdöntése után

tézményt létesítünk a munkásság részére, hogy az így befektetett pénz nem veszne kárba. Az indítványt elfogadja. Lájer elvtárs ismerteti a múltban lévő munkásotthon fölépítését, és indítványozza, hogy most is részvénytársasági alapon építsék fel a munkásotthont. Ami azokat a tagokat illeti, akik kiváltak a csoportokból, szerinte majd visszajönnek, ha a munkásotthon fel lesz építve. Az indítványt nem fogadja el. Horváth elvtárs nem találja helyesnek a munkásotthon részvénytársasági alapon való felépítését, mert így mindenkié lehet a munkásotthon, csak a munkásságé nem. A dalárda felállítását helyesli, mert az egy újabb kapocs, ami az összmunkásságot összetartja, és egyben erős propaganda eszköz. Az indítványt elfogadja. Molnár elvtárs szintén nem helyesli részvénytársasági alapra való helyezkedést, mert szerinte, ha már építkezésről lesz szó, gyűjtő ívekkel is meg lehet a hiányt oldani, vagy mint Valkóci elvtárs is megjegyezte, tégla jegyek megváltásával. Az indítványt elfogadja. Dancza elvtárs a zárszó jogán a vitát megszakítja, és válaszol a felszólalásokra. Pénz elvtárshoz intézett válaszában kifejti azt, hogy nem tunyaság vagy nemtörődömség az, ami a tagoknál tapasztalható, hanem az öntudat hiánya, mert ha mérlegelni és megérteni tudnák azt, hogy miről van szó, nagyobb áldozatkészséget tanúsítanának ott és akkor, amikor arra szükség van. Valkóci elvtárs véleményét osztja, hogy t.i. addig se rakjuk ölbe a kezünket, amíg a munkásotthon fel nem épül. Különösen áll ez most, hogy a munkásotthont ez évben már nem tudjuk felépíteni. Hogy a Ker. szocialisták mulatságokat és egyéb olyan dolgokat rendeznek a tagjaik részére, ami a fiatalságot vonzza, ezt is nagyon jól tudja. Ez azonban szerinte azért van, mert a mai generációnál csak akkor lehet áldozatkészséget tapasztalni, ha cserébe a pénzáldozatnak lumpolást, vagy táncmulatságot és egyéb ehhez hasonlókat helyeznek kilátásba. A nemesebb célok érdekében hozott áldozatoknál igen szűkkeblűek az elvtársak. Ezt nem azért mondja, mintha talán a munkásság nem tudna a nemesebb célokért áldozni, ha megértetnék velük azt, hogy a mulatságokon kívül szebb és nemesebb céljai is vannak a munkásmozgalomnak. Az indítványával is éppen azt a célt kívánja elérni, hogy a mi mozgalmunk céljait meg lehessen az elvtársaknak magyarázni, és öntudatot beléjük nevelni, miáltal majd az áldozatkészségük is fokozódna. Kaderka elvtársnak válaszolva még egyszer hangsúlyozza, hogy ez a pénz csak mintegy kölcsönféleképpen adódna így át a bizottságnak, hogy egy megfelelő helyiséget legalább 1/4 évre kibérelhessen. A különböző előadások és tanfolyamok révén befolyt összegből ezt az összeget aztán visszaadnák eredeti céljának. Ő teljességgel megérti a sütők felfogását* amikor azok ellenzik egy helyiség kibérlését, de csak a sütők nézőpontjából érthető ez. Ez pedig azért van, mert a sütőmunkások egy szálig dolgoznak, másodszor mindnyájan szervezett munkások, akik a városban foglalkoztatva vannak. Egészen más azonban a helyzet a másik három szakmánál, ahol, különösen az építőknél, télen sok a munkanélküli. Másodszor a nevezett három szakmánál nemcsakhogy nincs minden e szakmához tartozó munkás megszervezve, de ha továbbra is csak annyit kapnak a csoportokban mint eddig, még a meglévők száma is meg fog csökkenni. Azt is el kell ismerni, hogy a nevezett három szakma természete sokkal többoldalúságot kíván meg a munkástól, mint hogy azt, ha a munkás nem képezi magát, tökéletesen ismerje, sőt a tapasztalat azt tanúsítja, hogy vannak sokan elvtársak, akik a szakmájukban igen szükséges eljárásokat nem ismernek. Az említett tanfolyamok között igen fontos szerep jutna a szakmai tanfolyamoknak is, ami az elvtársak szakmai képzettségének a fejlesztését célozná. 410