Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.

erkölcsökben is bizonyára a legfejlettebb, de hogy rajta kívül éppenséggel nincs erkölcsi érzés, csak az mondhatja, aki nem tud róla. " Mindenség. Teremtés. (74.17.

f. ltsz.) A b. céduláról: „Az emberi találékonyság egyik bámulatos alkotása a fogaskerék: hogy egy kerék hajt hármat, tizet, tizenötöt, és valamennyi egymást. A természet, az élet, a világ csupa ilyen fogaskerék. Csakhogy nem három, nem tíz, nem tizenöt, hanem végtelen sorozat, végtelen összesség. — Vedd magad elé a porszemet vagy egy növénykét, vagy a föld vízkeringését, vagy az emberi végkeringést, az emberi szívet — bármit nézel figyelmesen megtalálod, amit mondok." Ez a szöveg Belekerült a Földre néző szem kötet Vallás с fejezetébe is. (164. old.) Az e. cédula : „Minden az, aminek látjuk. (A világ, az élet, a nő, a gyermek, sib. mindenkinek más, mert mindenki másnak látja.) Szinte fölösleges magyarázat."

39 Bűn. Harag. Rossz. (74.18.1. ltsz.) Az a. cédula szövegéből: „Adatok az ember ördögi természetéhez. — Mindig érdeklődéssel olvasom az egyházi lapokat, ha olykor a kezembe kerülnek : Mennyi gyűlölet a másvallásúak ellen ! s micsoda támadások, persze névtelenül, egyesek ellen! — 1907. febr. hónapban az „Egyházi Közlöny" egy könyvemet becsmérelte, — persze az író neve nem volt aláírva. A bírálatból látszott, hogy csak lapozva olvasta át. . . Ez különben nem érintett, merthiszen máskor is megtörtént, s nem egyszer, de az tetézte ezt az eljárást, hogy valaki, — bizonyára szintén pap, — ötfilléres bélyeggel megküldte. Gondolatban gyönyörködött azon, hogy nekem a bírálat mennyire fáj. . .". A d. céduláról: „Képzeljük el, hogy egy mesebeli király tróntermébe lépünk. A király szobori nyugalommal, fensége fényében ül a trónusán. Beszél valaki: mosolyog reá. Az arca nem veszít a fenségéből, csak melegebb. De képzeljük el, hogy a király is beszél. Amíg nyugodtan beszél, az arca fenséges. De ha gyűlölettel szól valakiről, az arcán állati vonás jelenik meg. Hát még ha gesztikulál és köpköd ! Még a gúnyolódó düh is kifordítja az arcot a fenségéből. Nem isten képének mása többé az az arc, hanem emberi ruhába öltözött állaté. Az eb karikás dühös szeme, vicsorgása. A majom fintora . . . Mindig erre gondolok, ha valaki gyűlölettel szól embertársáról, vagy akármiről is. Még újságok hasábjain is állativá válik a dühösen vagy gúnyosan nyilatkozó neve. " Akarat. Test. (74.20.1. ltsz.) А с jelű cédula a Gárdonyi által szívesen használt mellényzseb-notesz lapja. A kb. 6x8 cm-es papíron három feljegyzés áll. Az első töredék: „. . . az európai szavak". A második szövege: „önkínzás. A testet is Isten teremtette. A ganajt is. " Ez a gondolatrögzítés figyelmet érdemel, mert magja az Isten rabjai Jancsijában a bűn tekintetében feltámadt vallási kételynek. A harmadik jegyzet : „Ha a tolvaj megverné a kezét, mikor lopni indul. " Vegyes. (74.21.1. ltsz.) Az a. cédula: „A metafizika tudománya csupáncsak egy •mécsecskével gazdagít bennünket. Az is csak hátrafelé világít. Es hátrafelé is csak azt a sötétséget látjuk vele, amelyből kijöttünk. " Vallás A Gárdonyi életét kutatók leginkább akkor maradnak adósok az egyenes válasszal és legkönnyebben akkor tévednek a feltevések talajára, amikor az író és a vallás viszonyát kellene felderíteniök. Hitt-e Gárdonyi? mit? hogyan? mikor? Mi az igazság ateizmusa, hitetlensége, egyházellenessége, vallásossága körül? Mikor, milyen célkitűzésekkel, hogyan vizsgálta a különféle vallások tanításait ? Szakított-e a római katolikus egyházzal és vallással vagy csak ezek egyikével? Valóban szán379