Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Korompai János: Cédulák Gárdonyi Géza hagyatékában I.
deka volt-e új szekta alapítójaként, a „magyar Tolsztoj" szerepében saját hitvallást kialakítani és terjeszteni ? Az ilyen kérdésekre az író halála óta eltelt ötven év alatt szélsőségesen eltérő válaszok és vélemények születtek. Volt, aki a hitetlenségig kételkedő, az ateizmusig vitatkozó Gárdonyi-kép mellett kardoskodott. Más vitán felül felismerni vélte benne az eszményi újkatolikust. Egyesek azt állították, hogy Gárdonyi a Talmud eredeti szövegének tanulmányozásához héberül tanult, a Bibliát arameus és kaldeai nyelven olvasta, és hogy Buddha közvetlen megismeréséhez megtanulta a tibeti nyelvet. 40 Ezek éppolyan túlzó feltevések, mint a spiritiszta hitéről és szabadkőművességéről korábban terjesztettek. A hagyatékból előkerült világnézeti tárgyú cédulák között 58 olyan van, amelyek kifejezetten a vallásra, illetve egyes vallások tanításaira vonatkoznak. Keltezett alig van közöttük, ezért időrendbe rakásuk nehéz és önkényes kísérlet. Töredékes tartalmuk semmiképpen sem elég ahhoz, hogy a kérdésrengetegben eligazítsanak. A „több részlet — teljesebb kép" elv mégis indokolja a velük valá foglalkozást. Nem a kérdés lezárására, hanem az áltulunk sejtett végeredmény előlegezéseképpen írjuk ide a titkosírásos feljegyzésekből ezt a rövid idézetet : „Az én hitem értelmi hit, nem fantázia. " 4l A tárgykörhöz tartozó 58 cédulát az ismertetéshez hét csoportba osztjuk : I. A vallásról általában (13). II. Kereszténység (17). Щ. Papok (5). IV. Zsidók (14). V. Buddha (1). VI. Papi nőtlenség (5). VII. „Saját" vallás (3). A kutatást a leltári adatok közlésével és néhány idézettel kívánjuk segíteni. A vallásról általában. (74.22.1. ltsz.) Az a. cédula: „A bennünk rejlő lelki erá mindig tökéletességre tör. Kezdődik ez a gyermekkorban ezzel a gondolattal: különb akarok lenni náladnál, nálatoknál. Különb akar lenni a testi korban testi erőkifejtéssel. A lelki korban lelki erőkifejtéssel. Ez a törekvés minden földi ember ösztönében benne van, mint órában a rugó. Ez a törekvés szülte a hősöket, a költőket, a tudósokat, és a legmagasabb rendű embereket: a szenteket. — Aljasodni sohasem szándékosan, sohasem akarattal, erővel aljasodik az ember, hanem éppen erőtlenségében, mégpedig lelki erőtlenségében. " A d. cédula: „Aki az első rugót beletette az órába, micsoda örvendező szemmel nézhette, hogy a műve jár. — Hát aki a szivet tette az emberbe ? " 42 Az e. cédula szövege: „En is elfogadom, hogy az evangéliumok egybeszerkesztésénél a Szentlélek is segitkezett, de bizonyos, hogy az ördög is hozzáfér kőzött közbenközben a pennához, s ezt sem a szerkesztők nem vették észre, sem a Sztlélek. " A g. cédulán: „A bumeráng: vadnépeknél ismeretes görbe hajítófa. Bármenmjire elhajítják is, visszatér. Ha oly messzire lehetne elhajítani, hogy csak tíz, húsz, harminc év múltán térhetne vissza. . . De akkor is visszatérne. — A bumeráng magyar neve lehetne: bűn." Az 1. cédula: „Szeretet. Miért alkotott az Isten két nemet? Hiszen ahogy az első embert megalkotta, a másodikat is éppúgy megalkothatta volna, s a továbbiakat is. S ha épp nem akart volna vesződni vele, egyneműekből is szaporíthatta volna az emberiséget. (Akik tudják, hogy mi a parthenogenesis, nem kell megneveznem azokat az állatokat, amelyek csupán anyától születnek.) Hát valami célja volt, hogy két nemre osztotta az emberiséget, s a nem erejével vonzást és kapcsolatot szerzett a különneműek között. Az emberek, akik nem születtek szerető szívvel, rá vannak kényszerítve a húsba rejtett törvénnyel, hogy a szeretetnek hódoljanak : először csak egynek, a másik neműnek, aztán a belőlök rajzó új embereknek. Semmi törvény nem oly erős, mint a szeretet törvénye. S ha már ezt tette az Isten a legnagyobb erőnek, bizonyára legértékesebb is. S ha a szeretet a legértékesebb kincsünk, a halál se pusztítja el. " 380