Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Schwalm Edit: Az ünnepi és köznapi táplálkozás változásai két hevesi faluban
JEGYZETEK 1 Morvay Judit: Ünnepi táplálkozás a Boldva völgyében. Ethn. LXI. 1950. 148 — 171. I. Kisbán Eszter: A népi táplálkozás alakulásának problémái. Műveltség és Hagyomány V. Debrecen, 1963. 189 — 203. 1. Sergő Erzsébet: Rákospalota népi táplálkozása. Néprajzi Közlemények IX. 1964. 190 — 256. 1. Kisbán Eszter: Újítások Észak-Dunántúl újkori népi táplálkozásában. Ethn. LXXXI. 1970. 308-315. 1. dr. Martos Gizella: A matyóság életkörülményeinek változásai, é.n. 2 Borovszky Samu (szerk.) : Heves vármegye monográfiája. Bp. én. 222 — 223. 1. 3 Borovszky Samu i. m. 222. 1. 4 Borovszky Samu i. m. 223. 1. 5 A magyar korona országainak mezőgazdasági statisztikája. (1895). Bp. 1897. 1. k. 290.1. 6 1895-ben az összeírt 2723 db gyümölcsfa közül 2311 szilvafa. Mezőgazdasági statisztika i. m. 291. 1. 7 1895-ben 389 szarvasmarhát, 391 sertést, 50 juhot és 1744 baromfit írtak össze. Mezőgazdasági statisztika i. m. 292 — 293. 1. 8 Borovszky Samu: i. m. 32. 1. 9 Mezőgazdasági statisztika i. m. 290 — 291. 1. 10 Az 1895-ös statisztikai jelentésből kitűnik, hogy az 1985 db gyümölcsfából 1513 db szilva. Mezőgazdasági statisztika i. m. 291. 1. 11 1895-ben 216 szarvasmarhát, 274 sertést, 1353 baromfit írtak össze. Minden adatközlő kiemelte a juhászat jelentőségét, az összeírás azonban csak 40 db juhról ad számot. Mezőgazdasági statisztika i. m. 292 — 293. 1. 12 Borovszky Samu: i. m. 45. 1. 13 Kisbán Eszter: i. m. Miíveltség és Hagyomány V. 191. 1. 14 Pontos időmetszeteket nem tudtunk megállapítani. Egyes nyersanyagok, ételfajták és készítési technikák megjelenésének, illetve eltűnésének idejét az adatközlők elbeszélésére támaszkodva állapítottuk meg. A megadott három időegységen belül gyakran differenciálni lehet: pl. 1945 után három időegységet is figyelembe vehetünk. Sok esetben csak azt tudtuk megállapítani, hogy egyes jelenségek az utóbbi húsz évben már eltűntek. 15 Morvay Judit : i. m. 148. 1. 16 Négy napos lakodalmakban a következő étkezési alkalmak voltak (Egerbocs) : szombat : nyoszolya vivők vacsorája, vasárnap: csigacsinálók vacsorája, hétfő: esküvő napja, esküvő utáni vacsora (főétkezés), kedd : hérészesek (a menyasszony meghívottai) és lagzisok (a vőlegény meghívottai) vacsorája. A lakodalom menetét részletesen tárgyalja: Bakó Ferenc: Felsőtárkány község lakodalmi szokásai. Ethn. LXVI. 1955. 345 —408. 1. Az egy napos lakodalomnál csak a főétkezés marad. 17 „Nagy gond volt, mikor a töltöttkáposztát felkapták, nagy baj volt, hogy egyenek? Kivegyék az asztalra vagy kézbe ? Ekkor kezdték a tányért is felkapni. " ö. Szűcs Ernőné, Melegh Fehér, Egerbocs. 18 A keresztelő étrendjében említi Sátáról Istvánffy Gyula: A borsodmegyei palócok. Ethn. XXII. 1911. 229. 1. 19 A lakodalmi morvány készítését, funkcióját ld. még: Bakó Ferenc: i. m. 360. 1. 20 Sergő Erzsébet: i. m. 237. 1. szintén említi az oktalan pazarlást. A leghíresebb aranyosi főzőasszony a fia esküvőjére minden nyersanyagot megvásárolt, s így 35 ezer forintba került a lakodalom. 60 tyúk, 2 disznó+ 20 kg. combhús, 30 kg. rizs, 150 1. pálinka, 400 1 bor és több láda sör fogyott el. „En sem akartam kisebb lagzit a fiamnak, mint a másé!" — mondta az adatközlő. Morvay Judit : i. m. 162. 1. egy ellentétes tendenciát állapított meg az 1948 — 49-es években: szűkül a vendégsereg, bővül az étrend. 21 Cs. Pócs Éva: Étel és étkezés a magyar néphitben. NÉ. XLIII. 1961. 42-43. 1. 22 Cs. Pócs Éva: A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Néprajzi Közlemények X. 1965. 8. 1. 23 dr. Martos Gizella: i. m. 47. 1. Mezőkövesd táplálkozási képének vizsgálatánál, statisztikai felmérések alapján hasonló eredményre jut. 322
