Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

15 Bodony, Árpád u. 65. sz.: 1957-ig kürtös kemence kémény nélkül; Szajla, Kossuth u. 57. sz.: 1890-ig, majd felváltotta helyét a búbos, szabadkéménnyel; Szentdomonkos, Ságvári E. u. Úrhegy 6. sz.: 1910-ig, leírásunk idején a padlás „kis kemencé"-je még ép volt; Szentdomonkos, Szabadság u. 98. sz.: 1912-ig funkcionált, a padláson a füstfogót még láttuk; Bélapátfalva, Lenin u. 21. sz. : 1921-ig; Bélapátfalva, Rákóczi krt. 8. sz.: 1886-ig, majd boglyakemence 1900-ig; Besenyőtelek: Vas István (Grévósz) házában 1900-ig; Csány: 1890-ig több házban is. 16 Hoffmann T. EA. 5929. sz. Pétervására; Malonyay D. V. 203. Mátraderecske. 17 Szentdomonkoson az egykori kürtő használatára utal a ma is használt szólás: „Ollyan mocskos, mint a kürtőgyugó!" — Varsányban a kürtő a búboskemencéken is ismert volt, azonban „itt nem a padlásra vezette a füstöt, hanem a konyha és a ház közötti közfalon keresztül a kéménybe" (Hoffmann T. EA. 5927). 18 Ziliz: Bakó F. EA. 000557. 1941. év. — A legújabb álláspont szerint a kemence szó eredete bizonytalan. Szláv jövevényszónak látszik, de csak „az oroszban található jelentéstanilag is úgy-ahogy megfelelő szó". TESZ II. 436. 19 Maconka: Csilléry K. EA. 2134; Istvánffy Gy. 1911. 5. 20 Bátky Zs. 1927. 11. 21 TESZ 834. 22 Pintér S. 1909. 201-202; Istvánffy Gy. 1911. 5. 23 Heves megyében ismereteink szerint a tiszpal szó elterjedési területe: Bekölce, Tarnalelesz, Egerbocs, Párád, Mátraderecske, Bodony, Szentdomonkos; a kocik-é: Bükkszék, Felsőtárkány, és Balaton, (saját gyűjtés) ill. az onnan északra terjedő vidék (Paládi Kovács. A. 1965. 82). 24 BmL. Acta jur. non pr. Sp. VII. fs. I. 1 — 16. A Nógrád megyei adatok: Karancsság 1756. év, NmL. IV. 33. fiscália 1756 - XXVII-3; Rimóc, 1777. év, uo. XLVI-23; Marcal 1805. év, ou. 25; Kis-Zellő 1812. év, NmL. IV. 3. Nógrád Vármegye nemesi közgyűlési iratai fisc, iratok, 1-1820-1484. — A Nógrád megyei levéltári adatok átengedését dr. Zólyomi Józsefnek ezúton is hálásan köszönöm. 25 OL. Orczy lt. Possessionaria, csomószám 19. p. 243. 245. (Jankovich M.). OL. Orczy lt. Conscr. 3. 26 BmL. Acta jur. non pr. VII. fs. I. 1 — 16. 27 HmL. Ers. It. Can. vis. 3413. A vizitációt végző biztosan „modern" kenyérsütő kemencére gondolt a maga korában, fűtés nélkül viszont a plébános nem lehetett. Ebből következik, hogy primitívnek tartott belső tüzelésű kemencéje volt csak. 28 Bél Mátyás leírására ld. OSZK Fol. lat. 3376, membrum V. sectio 1.; Bél M. 1968. 107-108; Hadik B. 1926. 35. ] 29 ACP Aszaló: „Ipsémet parochus etiam solum in domo quadam rusticam fornace carente residet". 30 UC III. 347. A nemesi kúriában levő „öregh feir ház"-ban „zöld kalikas kemencze", a pitvarból nyíló „sütő ház"-ban „belől fűtő kemencze kalikas" van. 31 A folyamatot a következő konkrét esetekben figyelhettük meg: Bodony, Virág u. 2., Párád, Sziget u. 10., Párád, Kossuth u. 102 — 104., Parád-óhuta 74., Bükkszék, Dobó u. 16. sz. 32 Bükkszentmártonban 1914-ig általános volt a palóc „kemence", de a búbost is csak 1920-ig használták. Bükkszéken a Rákóczi u. 12. sz. házban 1965-ben a kürtös kemenc helyén — kémény nélkül! — vaskályha állt. 33 A két kemencetípus elterjedésének határait innen keletre, a Bódva völgyében Viski Károly (1933. 21 —23), a Hernád völgyében Vajkai Aurél (1937-a.) vizsgálta. 34 Balogh I. 1947., Dám L. 1972. 35 A földlakások között már egyszer bemutatva: Bakó F. 1973. 290. 36 Ld. Bakó F. 1971. 419. 37 Homlokzati fényképét ld. Bakó F. 1973. 288. 38 Újabban megjelent szintézisében Frolec V. (1971. 31 — 32) a magyar népi építészetre gyakorolt szláv hatásnak tulajdonítja a siska szó használatát. A köralaprajzú, általában boglyakemencének nevezett forma ezen a néven leginkább a szlovák — magyar 279