Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Bakó Ferenc: Északmagyarországi parasztházak tüzelőberendezésének történeti előzményei

34. ábra Világító falifülke az egri vár gótikus épületének futófolyosóján. szüntetésének két feltételezhető módja volt. Az egyik: korunktól nagyobb távolságra eső változat a tűzhelyet a kemence kifejlődése révén körülzárta, a másik variáns a belső tüzelésű kemence átalakulásával, mondhatni megszűnésével függ össze : a kemence szájával együtt a tűzhely is a szomszédos helyiségbe vándorolt. A gyűjtőterületünkön ismert pédákból inkább az utóbbi következik. V. A füstelvezetés módjai A tüzelőberendezés eddig ismertetett összetevői, a szabadtűzhely és a kemence két alaptípusa annyira szorosan kapcsolódik a füstelvezetés módszeréhez, hogy jellegük meghatározásában ennek jelentős szerepe van. A füsttelenítés hiánya, vagy fejlettségi színvonala determinálja az egész tüzelőberendezés technológiai szintjét, szoros összefüggésben a társadalmi rétegződéssel, az ebből eredő használati módokkal. Amíg a tüzelőberendezés fejlődésének lényegi szakasza igen korán, a néprajz módszereivel már közvetlenül alig elérhető időben zajlott le, addig a füstelvezetés korszerűsödése a népi építkezés történetének utóbbi két évszázadára esik, szinte szemünk előtt történt. A különböző típusú kemencék anyaga, formája a XVIII. sz. óta nem sokat változott, inkább helyet változtattak — több esetben is — a lakóházon belül és az udvaron, de a füstelvezetés, a füsttelenítés számos 16* 243