Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Szabó János Győző: Árpád-kori falu és temetője Sarud határában I.

1. Lelőhelyünk a mai Sarud község térképén. A túlsó oldalon, Árpád-kori ház marad ványaink dombja előtt mintegy 30 m szélességben növényzettel sűrűn benőtt mélyedés követi párhuzamosan a töltés vonalát. Kevéssé gyakorlott szem is észreveheti, hogy ez valójában kiszáradt meder. S tényleg, az un. III. katonai felmérés 1883. évi térképén a gátakkal szabályozott Laskó itt még erre folyt, nagy kanyarral, amelyet tompaszögben szegélyezett (és szegélyez ma is) a gát.

7 Századunkban, a II. világháború előtt a folyócskának ezt a darabját is kiegyenesítették, a meglévő gátak érintetlenül hagyásával. S így a Laskó a sarudi oldal töltése mellé került. Kérdés, hogy milyenek voltak a vízrajzi viszonyok a Laskó-szabályozás megindulása (1860) előtt. Vajon régen is vízfolyás választotta el egymástól a temetőt és a falut? Vagy újra szertefoszlik a kedves, diákéveinkből magunkkal hozott kép a magyar változatú túlvilági Styx folyóról, eleink feltételezett hiedelméről? Hasonlítsuk össze 1883. évi térképünket az 1855. évi (II. katonai felmérés) megfelelő szelvényével.

8 A legfontosabb különbségek az alábbiakban összegezhetők. A Laskó a szabályozása előtt kb. 1 km-rel délkeletebbre ömlött a Kis-Tiszába S annyira a község alá futott, hogy az egyik kanyarulata 500 méterre volt az akkori faluszéltől. Az 1867 után kialakított új torkolat Sarudtól 1700 méterre van, s ez a legközelebbi távolság a Laskó és a falu között! 22