Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Sugár István: Adatok Eger város múltjából

pincében a jó egri bort. Olyan adatszolgáltatóval is beszéltem, aki egy, a múlt század utolján e völgy oldalában álló úri villa katonatiszti kikapós szép úriasszonyára vezette vissza e földrajzi név eredetét. A jelenleg birtokunkban levő adatok alapján nem állapítható meg határozottan e földrajzi név eredete. Egy azonban bizonyosnak látszik, hogy a pogány magyarok ősvallásával kapcsolatos feltételezést határozottan kizárhatjuk. 2. Mikor készültek a mai Szépasszony völgy első borospincéi, illetve mikor alakult ki a pincesor ? A völgy híres Öregsora pincéinek eredetéről eddig egymásnak ellentmondó adatok birtokában voltunk. A két egri hagyomány egyikét Bakó Ferenc néprajzkutató gyűjtötte és publikálta. Eszerint a Szépasszony völgy Öregsorának 24. számú borospincéje „a hagyomány szerint még a török idők előtt készült és tágas borházát a XVI. századbanegyházi célokra használták. A hagyomány tudni véli, hogy a reformáció elterjedése idején, amikor a várkapitány protestáns hitre lépett és eltiltotta a katolikusoktól a templomok használatát — a városban megmaradt kevés katolikus ebben a Szépasszony völgyi pincében gyülekezett és itt tartották számukra a misét. A borházban látható faragványok a hagyománynak ezt a részét alá is támasztják, de a faragványok keletkezésének idejét majd a későbbi kutatások fogják meghatározni."

19 A másik hagyományt én hallottam számtalan, egymással kapcsolatban nem álló adatközlőktől. Ők úgy tudják, hogy a Szépasszony völgyi pincéket „még a törökök idejében, vagy még talán régebben vágták. " E hagyományokkal merőben szemben áll egy kétségtelen tárgyi bizonyíték. A 15. számú pince bejáratának belső oldalán, felül, barokk díszítményekkel övezetten az „1777" évszám van a kőbe vésve, mely bizonyossá teszi a kérdéses borospince vágásának esztendejét. Ezek szerint tehát a Szépasszony völgyi öreg pincék a X VI. század második fele és 1777. között készültek. Ezt a mintegy 200 esztendős bizonytalan időszakot kellett levéltári kutatással konkrét időhatárok közé szűkítenünk. Mielőtt azonban a levéltári kutatás eredményeit ismertetnénk, az elsőnek említett hagyomány kapcsán meg kívánjuk jegyezni, hogy az idő nullásának kevéssé ellenálló, mállékony riolittufába faragott díszítő dombormű a 24. számú pincében már eleve sem látszott az 1560—70-es évekből fennmaradottnak. Hiszen Bakó Ferenc az egri borospincékről szóló művében is megjegyezte — például a 9. számú pince faragványai kapcsán —, hogy kőzete az időnek nem ellenálló.

20 A levéltári kutatás során egyértelmű határozottsággal tisztázható volt, hogy 1773ban a mai Szépasszony völgyben még egyetlen borospince sem állott! Fennmaradt ugyanis Eger város püspöki földesurasága alá tartozó résznek — melybe a kutatott terület is beletartozott, — szám szerinti pincekimutatása az 1773. esztendőről. Ebből a pontos gazdasági kimutatásból kiderül, hogy a város püspökföldesúri joghatósága alá tartozó részén a következő helyeken feküdtek pincék : Alsó Károly város, Barkóczy város (hóstya), Betlehem, Cegléd, Farkas völgy, Felső Károly város, Hatvanyi hóstya, Kis kapu völgye, Kis és Nagy Szála, Sánc, a szeminárium mögött és a Szent Miklós városrészben.

21 Mivel az összeírásból hiányzik a Koháry völgye ~ Hajdú hegy ~ Kőporos területe ; mely a mai Szépasszony völgynek felel meg, megdönthetetlen határozottsággal bizonyítja, hogy itt 1773-ban még pincék nem voltak találhatók. 206