Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)

Sugár István: Adatok Eger város múltjából

SUBURBIUM KŐPOROS (Kőporos külváros, hóstya) néven is szerepel,

8 de általában hozzátették a tihaméri Kőporostól való megkülönböztetés céljából, ahol -egyébként hasonlóan voltak borospincék: „versus Szalók" (Szalók, azaz Egerszalók felé.) Figyelemre méltó, hogy 1778-ban, amikor már nagyszámú borospince sorakozott itt a hegyoldalban, Eger város magisztrátusa „SZALÓK FELE AZ HAJDÚHEGYEN LÉVŐ KŐPOROSON" fekvő pincékről tett említést.

9 E nevek eredete meglehetősen könnyűszerrel megmagyarázható. A 91 éves török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak, s a blokád e nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak védett táborát, úgynevezett sáncát. Ezzel magyarázható a Koháry völgy, illetve völgye s a Hajdú hegy nevének eredete. A teljesség kedvéért e földrajzi név kapcsán — de annak további hitelesítéseként is — meg kell említenünk, hogy az e völgyben fakadó jó vizű forráskút 1761ben Koháry kútja néven szerepel a városi jegyzőkönyvben.

10 Sőt, 1699-ben és 1700ban, amikor még megvoltak Koháry hajdxicsapatai sáncainak maradványai a szőlőhegy (Hajdú hegy) tetején, arról is megemlékeznek a levéltári adatok. Két ilyen bejegyzés található az említett két év városi jegyzőkönyveiben. Egy-egy szőlőbirtok adásvételével kapcsolatban említik, hogy a kérdéses ingatlanok „in Promonthorio propeKohári Sáncza", illetve „supra obstaculum vulgo Koháry Sáncza vocatum" terültek el.

11 Koháry hajdúcsapatainak tábora, azaz sánca a mai felső borospincesor, az úgynevezett Öregsor felett, a térség s az egész város fölé kiemelkedő dombháton feküdt. Valóban e térségben ábrázolja Koháry 700 főnyi csapatának táborhelyét egy 1687. évi olasz eredetű veduta is.

12 A Kőporos név pedig onnan vette az eredetét, hogy a város felől (a mai Szépasszony völgy utca felől) az ún. Öregsorba vezető kocsiút felső szakaszán a vékony termőtalaj alól előbukkant a mállékony tulajdonságú riolittufa, mely azután a kocsiforgalom nyomán homokos, kőporos réteggel vastagon borított lett. A mai korszerű aszfaltburkolat elkészítése előtt az út valóban jellegzetesen „kőporos" volt. A ma használatos SZÉPASSZONY VÖLGY nevének első levéltári említését kutatásaim folyamán egy 1843-beli iratban találtam meg,

13 s így korábbi időből sikerült megállapítanom, mint Bakos Józsefnek, aki Mártonffy tanulmánya alapján 1871-ből datálja először.

14 A Szépasszony völgy név eredetéről szóló vélemények egészen szélsőséges végletek között foglalnak helyet. Bakó Ferenc Egri borospincék с munkájában például ez olvasható : „Neve a pogány magyarok ősvallásának emlékét őrzi. A Szépasszony az ősvallás egyik istenasszonya volt, a Vénusnak megfelelő alak, a szerelem istennője. "

15 A néprajzkutatók megállapítása szerint a „szépasszony" valamely természetfeletti lényt: tündért, lidércet, rontó démont, vagy éppen boszorkányt jelölt,

16 és Bakos József szerint e névvel hízelegtek az ártó szellemnek. (Névmágia)

17 Bakos egyébként két lehetőséget vet fel a Szépasszony völgy név eredetére vonatkozóan. 1.) A „szép asszony" tulajdonság jelzős szókapcsolatot vagy bóknévként kapták a nők, vagy pedig valóban a kérdéses nő testi tulajdonságára: szépségére vonatkozik, 2.) Nem zárja azonban ki annak a lehetőségét sem, hogy „akár névmágia •útján létrejött név az alapja földrajzi nevünknek. "

18 Az egri földműves lakosság körében egész sor hagyomány él e földrajzi név eredetéről. Akadt, aki szerint egy szép asszony birtokában volt a völgy, illetve annak egy része, mások tudomása szerint egy híres szép asszony árusította itt egy 205