Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban
romban, 1750-ben Nagyszombaton, Trencsénben, 1759-ben Sopronban, 1772-ben Egerben került olyan dráma a színre, amelyekben a Hunyadiak törökellenes harcát, egy hadjáratot elevenítettek fel. 46 Az osztrák Friz András Zrínyi-darabja bejárja országunk igen sok jezsuita iskoláját. 1738-ban az esztergomi érsek jelenlétében kerül színre Zrínyi Miklósnak a törökök feletti győzelme, 1740-ben ugyan ez a téma elkerül Kassára, 1749-ben Trencsénbe, 1750-ben újból Kassára, 1753-ban Nagyszombatba magyarul, 1754ben Ungvárra, 1767-ben Sárospatakra, 1771-ben Nagyváradra is eljut. 47 Lehetséges, hogy a Zrínyi-drámák alapja mindenütt a Friz-dráma valamelyik variánsa. Sárospatakon már magyar fordításban játszották. Nem lehet tudni, hogy csak a címében ránk maradt dráma a Friz-dráma fordítása-e vagy eredeti munka. 48 A piarista Benyák Bernát hagyatékában is találtak egy Zrínyi témájú latin nyelvű színdarabot. 49 A fentebb már említett Cseppán István Wertesz drámáját. A fordítás címe Zrínyi Miklós vagy Sziget vára veszedelme. 50 A magyar játékszíni darabok lajstromában pedig Bayer bukkan egy Zrínyi-témájú drámára. 51 Báthori István török feletti győzelmei 1717-ben Pécsett, 1734-ben Nyitrán, 1746-ban Nagyszombaton kerültek színre. 52 1767-ben még a kőszegi vár védelméről szóló históriát is eljátszották Eger iskolai színpadán. 53 Dobó és az egriek harca a török ellen Ebben az összefüggésben tehát nem hathat különösnek, hogy Egerben is megjelenik egyéb témák között a török elleni harc is. Feltűnő azonban, hogy a később Rákóczi oldalára állt, tehát a fejedelem szabadságharcát pozitívan értékelő Telekesi püspök Eger és a környék ifjúsága elé példaképül a másfél évszázaddal ezelőtti élet-halál harcát vívó Eger nagyszerű kapitányát, Dobó Istvánt állítja. A dráma előadására vonatkozó adatok megérdemlik, hogy szószerint idézzük: „idem D[ominus] Agriensis Episcopus ut Scholastica Juventuti stimulos adderet, expensas pro Praemijs ac producenda publice dramate ас Theatralibus Scenis suppeditavit, ac ipsémet Matériám Dramati suggessit. Famosam videlicet A[nno] 15 [52] Agriae exigua Christianorum manu contra immanem potentiam Turcicam defensionem et Heroica facta Obsessorum Propugnatore Stephano Dobone. Productum illud fuit Theatro quidem cum scaenis erecto in ampla area Collegij nostri sub rupe Penes portám, ipsa tarnen Rupe et Septem ejus ambulacris ipsisque muris civitatis Theatri vice deservientibus ; et ut tanto patentius Agressiones Muror[um], insultus, excuriones obsessorum et pugnae exhiberentur, dispositae sunt urgente Ill[ustrissi-] mo Arcis commendante in ambulacris Machinae aereae, quae quoties actio exigebat, resonarent. Cessit drama féliciter, confluente et applaudente tota a Longe vicina Nobilitate, praesente etiam Ill[ustrissi]mo D[omi]no Episcopo Vaciense. 54 Ez az adat számunkra két szempontból érdekes. Egyrészt azért, mert az egri tanárok és diákok ekkor egy erre a célra kiváló scenikai lehetőségeket nyújtó „szabadtéri színpadot" rendeztek be. A kollégium és a templom épülete mögött akkor még egy sziklás, meredélyes terület feküdt. A jezsuiták telkét, ezt a meredek, sziklákkal tarkított területet akkor is, mint még ma is az egykori városfal zárta be, sőt akkor még létezett ugyanitt egy bástyaszerű őrtorony is. A színjátékhoz itt hét ösvényt építettek ki, ez hét játékszintet jelentett. Ezzel egy középkorban is ismert scenirozási hagyományt elevenítettek fel. A különböző színhelyeket ugyanis nem színfalak és kulisszák segítségével rendezték be felvonásonként, hanem az emeletes színpadokon több színhelyet rendeztek be, s a szereplők azon a szinten, 12 Az Egri Múzeum Évkönyve 177
