Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 11.-12. (1973-1974)
Kilián István: Törökverő magyarok az iskoladrámákban
illetve színhelyen jelentek meg, ahol éppen a drámatéma megkívánta. Az eredeti városfal tehát Egerben egyben a színfal céljait is szolgálta. Hogy az illúzió tökéletes legyen a sétányokra a várparancsnok ajánlatára machinae aereae-ket &шъ bronz ágyúkat helyeztek el, s egy-egy jelenetnél szükség szerint el is sütötték ezeket. Később a várkommendáns az iskolának ajándékozta ezeket a lőfegyvereket. Az előadást a messzi környék nemessége és a váci püspök is megtekintette. A színdarab láttán mindannyian lelkesen tapsoltak. Az egri tanárok scenikai ötlete páratlan. Ilyenformán tehát a szabadtérre az egri műkedvelőket nem a kényszerűség, a fedett színházterem hiánya, hanem a nagyon jó rendezői ötlet vitte. Egernek talán ez volt az első nagyszabású szabadtéri színi előadása. A téma szétfeszítette az ideiglenes iskolai színpad kereteit. A Dobóról szóló dráma előadásával kapcsolatban másik figyelemre méltó szempont, hogy ezzel Telekesi és az egriek hagyományt is teremtettek. Két adatunk szerint 1729-ben Pozsonyban és 1766-ban Kassán is mutattak be a jeles egri várvédőkről iskolai színjátékot. Adataink bizonyára hiányosak, hiszen Juharos és Takács többször idézett könyvében felsorolt drámák csak egy tört részét képezhetik a valóban bemutatott daraboknak. A kutatást nyilván ki lehetne egészíteni bécsi, illetve római levéltári adatgyűjtéssel, ahol az Annuae Litterae köteteiben a drámacímek sokszorosát lehetne megtalálni. 55 Honnan nyerhette Telekesi az ötletet, hogy Eger diákjaival egy ilyen helyi és profán témát adasson elő? Sopronban és Nagyszombaton a jezsuitáknál nevelkedett. P]lső állomáshelye 1660-tól 1661-ig Rozsnyó volt. 56 Mindhárom helyen már láthatott ebben az időben is törökellenes témájú drámát. 57 Ha pedig nem látott volna, feltételezésünket ugyanis bizonyítani nem tudjuk, akkor ez a tény Telekesi pozitív történeti szerepét még jobban hangsúlyozza. Nyilván ugyanez a szempont vezette a lokálpatrióta püspököt, illetve az egri diákokat, amikor a város legendákba vesző első püspöke, szent Buldus szent Gellért püspökkel történt mártírhalálát dramatizálták 1703-ban 58 . Hat évtized múlva egy Buldusról szóló dráma újból színre kerül Egerben. 59 A szűkebb pátriához való ragaszkodás nem szokatlan jelenség a század iskolai színjátékaiban. Itt is, ott is felbukkan egy-egy drámacím, amelyből sejteni lehet, hogy az allegóriákba burkolt genius loci megjelenik a színen. Ez azonban a sokszor nehezen érthető allegorikus nyelvezet miatt alig volt kapcsolható a város történetéhez. 1688-ban Trencsénben egy Miklós püspökről szóló mártírpassióban vagy inkább epikus drámában is megjelenik a Pallas Trencheniensis. 60 Ez a Pallas azonban legfeljebb csak mint a tudományok istenasszonya kapcsolódott a tudományoknak otthont adó iskolavároshoz. Pallasnak semmiféle vélt vagy valódi történeti kapcsolata nem volt a várossal. Telekesi egy katonát állított példaképül a diákok elé. Második XVIII. századi Dobó-drámánk előadására Pozsonyban 1729-ben került sor. Hosszadalmas barokk címet kapott : Keresztyén Hercules avagy Achomet vezéren dücsőséges diadalmát vevő Dobó István Eger Várának Főkapitánya. 61 A tizennégy „kimenetelre", jelenetre tagolt dráma előadásának napjára a gyakorlatnak megfelelően schémát, színi programot, mai szóval élve: színlapot adtak ki. Egy-egy színlap nemcsak a szereplő diákok nevét, hanem az előadás egy-egy jelenetének argumentumát, azaz rövid cselekmény-összefoglalását is tartalmazza. Ali bég, hogy Mecskey bizalmát megszerezze hadaival szándékkal elkerüli birtokait, sőt ajándékul még egy sisakot is küld a magyar tisztnek egy levél kíséretében, amelyben barátságáról biztosítja. Mecskey a sisakot Dobónak ajándékozza, nem gondolván arra, hogy a várparancsnokban ezzel a gyynút is felébreszti maga ellen ; nem játszik-e össze Mecskey és Ali bég Eger elvesztéséért. A török közben 178
