Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

mint országbíró! De ez csak a kisebbik nehézség. A kétféle apaság, mint kancelláriai írnok-hiba már nehezebben elképzelhető és magyarázatot kellene találni számos oklevéllel bizonyítható, a kétféle Péter gyermekei következetesen eltérő nevére stb. (pl. Zs. I. 5040., 5536., II. 4752. sz. stb.). 183 Zs. II. 80-81. sz. 184 Zs. II. 913. sz. 185 Zs. II. 5177. sz. 186 W. 8. 291. 187 Dl 71928., 71935. - Gyárfás 11-12. 188 Ez az alábbi oklevelekből nyilvánvaló: Zs. II. 80., 81. sz. 189 Dl. 24716: 1424. év, Hoki. 282.: 1426. év. — Érdekes, hogy a jószomszéd Csicseri Ferenc fia Zsigmond is György érsek és fivéreinek a familiárisa (TT. 1901, 226.) 90 A leszármazást több oklevéllel is bizonyíthatjuk (lásd alább). Helytálló leszármazási táblát mutatott be Kállay Ubul: Turul 21 (1903) 183. Csípés Antal genealógiai vázlata e tekintetben is hibás (Csipes, 5.) 191 Czobor Béla ásatásai 1890— 1894-ben a Várkert dűlőben (ma SZOT üdülő parkja) a monostor pontos helyét tisztázták (Magyarország Műemléki Topográfiája V. Pest megye műemlékei П., Bp 1958, 454 — 455.). Szőke Mátyás (Visegrád, Mátyás király múzeum) szíves tájékoztatása szerint azóta csak 1970-ben történt kisebb feltárás; XI. század második feléből való ház került leletmentés során napvilágra, amely a monostor tartozéka lehetett. 192 Mon. Vat. 1/4 2. rész, 198 — 201. — Megjegyezzük, hogy a sok parochialis egyház és konvent közül, amelyek közvetlenül az esztergomi érsek joghatósága alá tartoztak (és nem az esztergomi egyházmegye területén feküdtek), feltűnik a leleszi Szt. Kereszt premontrei konvent neve, Dobóruszka tágabb környékén pedig a sátoraljaújhelyi, beregszászi, nagyszőllősi, sárospataki, aranyosi, berecki és nemti (nempti, németi) parochialis egyházak. Úgy véljük, hogy összefüggések keresése nem jogosulatlan; tehát elképzelhető, hogy pl. a leleszi konvent iskolájában tanult ifjú könnyebben került innen Visegrádra, mint Egerből. Balázs fráter Visegrádra kerülésének ilyen oka is lehetett. 193 Sörös, 50. — János apát, aki Visegrádról Montecassinoba kérte az áthelyezését, Itáliában is jó nevet szerzett a magyar egyháznak és közvetve Visegrádnak a pápai udvarnál. Talán ő volt Balázs apát közvetlen elődje. (Sörös, Kath. Szemle 1909, 915). Sörös az 1414 évi adatot rá vonatkoztatta. (Sörös, 50.). 194 Sörös, 50. 195 Gyárfás, 11-12. 196 Fejér X/4 271-275, X/4 512-515. 197 Miklós prépost 1405-től volt kormányzója a leleszi egyháznak (gubernátor), egyházi vezetői (préposti) tisztségét minden ellentmondás nélkül csak 1408-tól viselte, mivel a lelesziek nem akarták vezetőjükként elfogadni. A király ezért már 1405 okt. 16-án figyelmeztette őket, de csak Gergely pápa közbelépésére (1407 dec. 20.) nyugodtak bele sorsukba. Cheb-i Miklós iránti ellenszenvre nem nehéz magyarázatot találni. Mint alkancellár továbbra is sokat volt távol Lelesztől s így a konvent ügyes-bajos dolgaival aligha tudott törődni. (Zs. II. 5853. sz., 4200. sz.). — Megjegyezzük, hogy Kumorovitz B. Lajos a leleszi konvent működéséről írt kitűnő tanulmányában Cheb-i Miklós nevét Csicseri Miklósnak írta. (Kumorovitz, Turul 42 (1928) 10.). Látszólag joggal, hiszen a Károlyi oklevéltár II. 134. sz. okmánya szerint Miklós prépost az Oroz családhoz tartozott. Csakhogy nem Csicseri Oroz, hanem Cheb-i Oroz családról van szó (V. ö. TT. 1901. 60.). 198 Szt. István II. törvénye 1. fejezet. Magyar törvénytár I. (Bpest 1899.) 21. 199 Zs. II. 2715. sz. 200 Sztáray II. 68., 81. (Dobó László is királyi ember 1410-ben), 132-136. 201 Zs. II. 6804.SZ., 6941. sz. 202 Nagymihályi László fiai, Jakab és Miklós pártján 1409-ben (Sztáray II. 66 — 69.), Nagymihályi Albert pártján 1410-ben (Sztáray II. 80-81.). 203 Anna, Ilona, Dorottya, Afra, Cusona: TT 1901, 224., 232. 204 Farkasfalvi, 85. 205 Nemcsak Ignéc és Csomonya került a Palóciakhoz, hanem megosztoztak a Dobókkal Rát falun és Komorócon, övék volt már Galambháza is (Dl. 32382.). 206 Zs. I. 5642. sz. 207 Zs. II. 5177. sz. 208 Zs. II. 3968. sz. 209 Zs. II. 7358. sz. - Korábban a per állomásairól lásd: Zs. II. 5555. sz., 5667. sz. 210 A diósgyőri várnagyságról lásd 167. jegyzetünket. 211 Dl. 71941. 212 Dl. 71942. 4 Az Egri Múzeum Évkönyve 49