Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
213 Hoki. 282., 328. sz. 2,4 Fügedi, 106. 215 Ezt az alábbi térkép alapján következtettük ki: Mapa spravneho rozdelenia CSSR, Vychodoslovensky kraj (1964). 2,6 Dl. 11221. 217 Dl. 71928, 71935, 71931. - 1427-ben Pányok teljes egészsében Palóci Máté tulajdonában van az Abaúj megyei adólajstrom szerint. (Thalióczy Lajos, A kamara haszna története (Bpest 1879) 178.) 218 Csánki, I. 402. — Megjegyezzük, hogy az 1427 évi Ung megyei adóösszeírás okleveléből (Dl. 32382) kevesebbre következtethetünk. 219 Dl. 71923. 220 Ignéc és Csomonya Perényitől csere címén előbb a király közvetítésével Tódor podoliai herceg birtokába került 1402-ben (Zs. II. 1405. sz.). Tódornak nem volt érdeke, hogy a községek Unghoz tartozzanak, hiszen magyarországi székhelye Munkács várában volt. De amikor 1414-ben meghalt, özvegye a katonai kíséretével szívósan tartotta a kivívott jogállását; néhány területen azonban engedni kényszerült, a munkácsi vár uradalmának jelentős része és Ignéc, Csomonya is a Palóciak kezére jutott (1418). A két nevezett község a Palóciaknál már, mint Ung megyei falvak tűnnek fel. Lehóczky, I. 139-140., II. 201-202. 309. — Csánki, I. 416., 426. 221 Zs. II. 221. sz. 222 Ung megye 1427. évi adóösszeírásában már nem találkozunk a Bátor családdal: Dl. 32382. 223 Bártfai oklevéltár I. 36. 224 Lehóczky, II. 202., 309. 225 Nándorfehérvárt Lázárovics István szerb despota, Brankovics György nagybátyja már 1426ban átadta Zsigmondnak megegyezésük értelmében (Fejér X/6 809.). 1427-ben mégis fegyverrel kellett bevenni a lázadozó szerb várnagyok miatt. Belgrád után a legfontosabbat, Galambócot pedig a despota kapitányai átadták a töröknek és a király 1428-ban sikertelenül ostromolta. (A magyar nemzet története. Bpest 1895, szerk. Szilágyi Sándor, III. 566 — 568.) 22B A sárospataki és a sátoraljaújhelyi uradalmakhoz a király Perényi Miklós 1428 évi halálával szabad kezet kapott. Nagyon kapóra jöhetett ez a lehetőség, hiszen a Palóciak érdekterületein komolyabb kárpótlásra és jutalmazásra 1428 — 29 években alig nyílt volna alkalom. A sárospataki és a sátoraljaújhelyi uradalmakba való beiktatásra 1429-ben került sor (Engel, 1. 353.). 227 Engel, 1. 350. — Engel Palóci István 1490 évi tulajdonaként 4 várat, egy kastélyt, 7 mezővárost tüntetett fel és 87 falut: Engel, 2. 305. 228 Hóman, II. 270. 229 Zs. II. 443. sz. 230 A holdat királyi holdban (2160 négyszögöl) adtuk meg. Ez a jugerum regale a XIV-XVI. században 72 öl hosszú és 12 öl széles terület volt, azaz 864 négyszögöl. Csakhogy egy öl akkoriban 2.959 méter, lényegesen hosszabb, mint az újkorban (napjaink négyszögöle és a közelmúlté 3.6 m 2 ). 150 királyi hold egy ekényi földet (aratrum) tett ki:" terra unius aratri in predictis generibus terrarum iuxta premissum modum Regni 150 iugera in se contineret." (Zichy I. 495.). Mindezekről Werbőczy szabatosan tájékoztat (Werbőczy, I. 133. 49.). Molnár Erik a királyi holdat a későbbi 1200 négyszögöles magyar hold nagyságával azonosította. Az ekényi területet pedig 90 katasztrális holdnak tekintette (egy katasztrális hold 1600 négyszögöl). Molnár Erik átszámítási módjának a kulcsát nem sikerült megismernünk, könyvében erre nem adott útbaigazítást (Molnár E., A magyar társadalom története az őskortól az Árpád-korig, Bpest 1949, 194). Középkori területmértékeinkről legújabban Maksay Ferenc írt (Maksay, 196.). Hangsúlyozta a királyi mértékegység helyi változatainak az elterjedtségét. 231 Szabó István, Magyarország népessége az 1330 és 1526 évek között. Magyarország történeti demográfiája (szerk. Kovacsics József) Bpest 1963, 91—94. 232 Bácskai Vera, Magyar mezővárosok a XV. században, (Értekezések a történeti tudományok köréből 37., Bpest 1965) 24 — 28. — Megjegyezzük, hogy Bácskai Vera valószínűleg Csánki Dezső munkájából vette át Kapós mezőváros 80 adózó portájára vonatkozó számadatot, ellentétben a jegyzetében leírtakkal; hiszen a hivatkozott Dl 32383 oklevél ,,e helyen már kissé megcsonkult" Csánki kutatása idején is (Csánki I. 386.), jelenleg pedig az egymás alatt háromszor leírt Kapós után csak a részbirtokosok nevei olvashatók, a számok sávja hiányzik. — Nem tudjuk, hogy a szerző Szobránc 50 lélekszámát (10 porta) mire alapozta. A hivatkozott lajstromban ugyanis Szobránc valamelyik Tiba nevében húzódik meg (poss. Wasarostyba al. nom. Zobranch: Csánki I. 387.). A jegyzékben két Várostiba 22 és 20 portával, két Tiba 11 és 6 portával és két Felsőtiba 7 ill. 16 portával szerepel. Ez összesen 82 porta. 50
