Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben
FELHASZNÁLT IRODALOM ACSÁDY I. 1896. Magyarország népessége a Pragmatica Sanclio korában. Magyar Statisztikai Közlemények. XII. Bp. ACP. Acta Cassae Parochorum. Egyházmegyék szerint besorolt iratok. Egri egyházmegye. A Művészettörténeti Dokumentációs Központ Forráskiadványai. V. Bp. 1969. 1—2. füzet. ALBERT F. 1868. Heves és Külső Szolnok törvényesen egyesült vármegyék leírása, Eger. BAKÓ F. 1950. A tiszaigari kézművesség. Kézirat, 1—41. BAKÓ F. 1953. Adatok a szocializmus faluépítkezéseinek történetéhez. — A györgytarlói tanyaközpont kialakulása. Ethn. LXIV. 24 — 86. BAKÓ F. 1965. Mikófalva. Adatok a magyar csűröskertes települések történetéhez. Az Egri Múzeum Évkönyve. III. 181-243. BAKÓ F. 1967. A faépítkezés emlékei Heves megyében. Az Egri Múzeum Évkönyve. V. 161 — 240. BAKÓ F. 1968. Település, népi építkezés. Bevezető fejezel a Heves megye műemléki topográfiája I. kötetében. Bp. 1969. 7. 427-454. BAKÓ F. 1971. Kőházak és barlanglakások Észak Hevesben. Az Egri Múzeum Évkönyve VIII-IX. 325-431. BÁLINT S. 1957. Szegedi szótár. Bp. I-II. BALLAGI M. 1873. A magyar nyelv teljes szótára. Pest. BALOGH I. 1966. Adatok a vályog és faépítkezés történetéhez 1792-ből. Ethn. LXXV1I. 294. BANNER J. 1911. A békési magyarság népi építkezése. NÉ. XII. 129-143. BANNER J. 1913. Békési czigánylakások. NÉ. XIV. 308-311. BARABÁS J. 1965. Tanyai település és építkezés. In: Orosháza néprajza (szerk. Nagy Gyula). Orosháza, 92-93. BARABÁS— VOIGT. 1971. Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsáti Helytörténeti Füzetek 3. sz. Mezőcsát. BÁTKY ZS. 1929. Földói és tüzelősói. NÉ. XXI. 11-15. BÁTKY ZS. 1921. Parasztházak építőanyag szerint való elterjedése hazánkban. Föld és ember. I. BÉL M. 1968. Heves megye ismertetése. 1730—1735. Fordította és magyarázatokkal ellátta Soós Imre. BIERBAUER V. 1937. A magyar építészet története. Bp. BODGÁL F. 1957. Parasztház és melléképületek felbecsülése Miskolcon 1788-ból. Néprajzi Közlemények II. 1-2. 316-318. BODROGI T. 1961. Mesterségek születése. Kis egyetemes tárgyi néprajz. Bp. BORBIRÓ V. 1954. A földfalú házak építéséről. Építőanyag. 233-240. BOROSS M. 1959. Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához. Ethn. LXX. 579-621. BROWN, E. 1673. A Brief Account of some Travels in Hungary, Servia, Bulgaria. . . London. In: Szamota I. 1891. BUSCHAN G. 1926. Illustrierte Völkerkunde. II. Stuttgart. CALEPINUS. 1912. Latin-magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rendezte Melich János. Bp. CSALOGOVITS J. 1937. Tolna vármegye múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ele község helyén. NÉ. XXIX. 321-333. K. CSILLÉRY K. 1970. Az Árpád-kori veremház ülőgödre és a házbeli szövőszék kérdése. Néprajzi Értesítő. LII. 59 — 82. CZUCZOR-FOGARASI. 1864. A magyar nyelv szótára. Pest. DÁM L. 1968. A lakóház tüzelőberendezése a Nagy-Sárréten. Műveltség és Hagyomány X. 247-264. DANKÓ I. 1964. A bodrogközi Hosszú-rét települése. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. IV. 143-163. DÁM L. 1972. A hajdúböszörményi szőlők népi építkezése. Debrecen. DERCSÉNYI-VOIT. 1969. Heves megye műemlékei I. Bp. DÉTSHY M. 1963. 1964. Munkások és meslerek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. Az Egri Múzeum Évkönyve I. 173-204., II. 151-180. EBNER S. 1929. Néhány adat az alföldi földházhoz és földólhoz. NÉ. XXI. 1-4. ECSEDI I. 1912. A debreczeni népi építkezés. NÉ. XIII. 157-194. ÉRTSZ. 1959— 1962. A magyar nyelv értelmező szótára. 1 —7. FEKETE B. 1934. Bogárhátú házak Biharban. NÉ. XXVI. 101-102. FODOR F. 1942. A Jászság életrajza. Bp. FROLEC V. 1966. Die Volksarchitektur in Westbulgarien im 19. und zu Beginn des 20. Jahrhunderts. Brno. GÖNYEY S. 1940. Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ. XXXII. 22-51. 279
