Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

GYÖRFFY GY. 1963. Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. Bp. GYÖRFFY I. 1908. 1909. A Nagykunság és környékének népies építkezése. NÉ. IX. 1-18. 153-166. 223-224., X. 30-40. 65-78. GYÖRFFY 1. 1927. Das Bauwesen der Hirten im Ungarischen Tiefland. Bp. GYÖRFFY 1. 1930. Adatok a régi palóc építkezéshez. NÉ. 154-155. HEGEDŰS-SZTERÉNYI. 1901. A Magyar Korona országainak gyáripara az 1898. évben. VII. füzet. Bp. HERMAN О. 1899. A magyar ősfoglalkozások köréből. Természettudományi Közlöny. XXXI. 226-271. HML. Heves Megyei Levéltár, kéziratos források. 1STVÁNFFY GY. 1911. A palóczok lakóháza és berendezése. NÉ. XII. 1-16. JANKÓ J. 1898. Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. In: Matlekovics S. (szerk.) Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Bp. V. 815 — 949. JUHÁSZ A. 1969. A hantház. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1. 5-19. JUHÁSZ A. 1971. Tápé története és néprajza. Tápé. KALICZ N. 1968. Heves megye régészeti emlékei. I. In: Heves megye műemlékei. I. 15 — 39. KISS L. 1958. Vásárhelyi hétköznapok. Bp. KNIEZSA 1. 1955. A magyar nyelv szláv jövevényszavai. HL Bp. KÓRIS K. 1912. Az alföldi parasztság építkezésének szociológiai jelentősége. Huszadik Század. 537 — 554. KOVÁCS L. 1935. Adatok Tiszacsege néprajzához. NÉ. XXVII. 99-103. KSH. 1972. Központi Statisztikai Hivatal. 1970. évi népszámlálás. 12. Heves megye adatai. LIPTAY P. 1868. A salgótarjáni kőszéntermelés. Magyarország és a nagyvilág. 465. MADARASSY L. 1933. A putris szélmalom. NÉ. XXV. 23-24. MAGYAR STATISZTIKAI KÖZLEMÉNYEK. 42. k. MENDÖL T. 1963. Általános településföldrajz. Bp. MN. 1941. Magyarság Néprajza. 2. kiadás I-IV. Bp. MOLNÁR B. 1971. Kornádi. (Vázlat települési és építkezési kérdésekhez.) Ethn. LXXXII. 375-393. MONTAGU, M. 1717. Letters of the Lady M-y W-y, written during her Travels. Paris. 1799. In: Szamota I. 1891. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ABC. Bp. 1961. NEITZSCHNITZ K. 1634. Siebenjährige Weltbeschauung. Nürnberg. In: Szamota 1. 1891. NYITRAI E. 1957. Építőanyagok Pesten a XVIII. század elején. Építőanyag. 35-41. P1NXNER A. 1693. Apodemia ex Transylvania per Pannoniam. Wittenberg. In: Szamota I. 1891. Régészeti kézikönyv. I. Bp. 1954. ROSKA M. 1927. Az ősrégészet kézikönyve. П. k. Cluj-Kolozsvár. SOÓS I. 1955. Heves megye benépesülése a török hódoltság után. Eger. SOÓS I. 1958. A jobbágyföld helyzete a szolnoki Tiszatájon. 1711-1770. Szolnok. SCHRÄM F. 1968. Kisnógrád megye történeti néprajza. Levéltári Szemle. 3. sz. 657 — 719. SZABÓ I. 1969. A középkori magyar falu. Bp. SZABÓ L. 1968. Mereglyés építkezés zabolcs megye keleti részén. Ethn. LXXIX. 526 — 547. SZAMOTA I. 1891. Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 1054-1717. Bp. SZENTKIRÁLYI-DÉTSHY. 1959. Az építészet rövid története. Bp. SZOLNOKY L. 1953. Néprajzi megfigyelések egy új szocialista község kialakulásával kapcsolatban. Ethn. LXIV. 104-147. TAHY G. 1837. Heves és Külső-Szolnok törv. eggy. Vármegyék esmértetése... Tud. Gyűjt. XII. 4-17. TAKÁCS L. 1964. A dohánytermesztés Magyarországon. Bp. TAKÁTS S. 1915. Rajzok a török világból. Bp. II. k. TESZ. 1967. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Bp. TÓTH K. 1954. Az anyag, szerkezet és forma egysége a népi építészetben. Magyar Építőművészet. III. 196-202. VARGHA L. 1940. A tilalmasi tanyák építkezése. Adatok a nagykunsági népi építkezéshez. Bp. WEISS, R. 1959. Häuser und Landschaften der Schweiz. Erlenbach-Zürich. WELLMANN I. 1967. A parasztnép sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásainak tükrében. Mezőgazdaságtörténeti Tanulmányok. 3. Magyar Mezőgazdasági Múzeum. 280