Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

Zsófia özvegyasszony az alig felserdült első fiára Ferencre támaszkodva szinte állandó pereskedéssel, de nem sikertelenül gyarapította a családi vagyont. Nemcsak a Cékei és Upor jószágokból, hanem testvére, a dobronyi plébános, Hetei János után és váratlan örökségekből is annyi új birtokra tett szert, hogy Mohács idején csaknem kétszer annyi felett rendelkezett, mint évtizedekkel előtte férje vagy a korán meghalt alispán apósa, Dobó Domokos II.

347 Dobó István, a későbbi egri kapitány tehát egy felívelődő pályán haladó köznemesi családban nőtt fel, apja tragikus elvesztése ellenére is. Ebben a családban a főnemesi rétegbe való feljutás, országos hírnév és méltóság elérése régi, szent cél volt; a törekvés erre az ősöktől átvállalt kötelesség; megszerezni azt, ami az apáknak nem sikerüli, becsületbeli ügy volt. A három részre szakadt ország későbbi válságos helyzeteiben a Dobó család előtt, és minden nemes előtt nyitva állt az út, jobban, mint bármikor a jogtalan előnyök szerzéséhez, a harácsoláshoz. De alapvetően elhibázott az a szemlélet, amely Dobó Istvánnak és testvéreinek vagyonszerző politikáját egy parvenü mesterkedéseihez hasonlítja. 2. Dobó István ismerhette családja történetének válságos fordulatait, s tudhatta, hogy bizony az elődöknek a politikában nem volt szerencséjük, mindig rossz lóra tettek. Ebben csak szépapjuk és névadó ősük, Pánki Dobó volt kivétel. Emlékeztetni szeretnénk a nagyszerű indulásra, V. István ifjabb király bőkezűségére. Végzetes dolog, hogy V. István koronás királyként (1270—72.) egy negyedrészét sem élte le annak az időszaknak, amikor apjával, IV. Bélával megosztották az uralmat (1262—1270.). Mint király nem volt ideje és lehetősége, hogy korábbi adományait megerősítse. így Pánki Jakab szerzeményeinek egy részét nem tekintették később törvényes erejűnek. — Emlékezzünk ezután Dobó Domokosra (L), Mária királynő lovagjára Zsigmond udvarában. Pompás birtokszerzeményeinek jogosságát maga Zsigmond, az ajándékozó tagadta meg azzal, hogy az 1406-ig kibocsátott összes adományleveleit egy általános intézkedés keretében érvénytelenítette. S ha tovább nézzük, hogy ki és mikor volt kegyes a ruszkai Dobókhoz, a sors boszorkánysága felől már nem lehet kétségünk. I. Ulászló és Hunyadi János kormányzó uralma kedvezett a Dobóknak. Ulászló adományai azonban később érvényüket vesztették, mivel őt csak Szent István halotti koronájával tették királlyá. Hunyadinak pedig mindössze 32 jobbágytelekre vagy ennél kisebb javadalmazásokra való jogát ismerték el.

348 A ruszkai Dobóknak a szinte hagyományossá vált balszerencsés helyezkedését Dobó Ferenc tetteiben is megfigyelhetjük Ferdinánd idején. Ferenc, mint a család legidősebb férfitagja távolt élt 1528 után Ung megyétől; katonai és politikai szerepet vállalt, öccseire hagyva a családi jószág kormányzását. Ferenc felett a ma történészének olcsó dolog pálcát törni, ha Zápolyai támogató politikájáért elmarasztalja. De 1528-ban a Zápolya birtokok mindenütt ott voltak a Dobó birtokok szomszédságában. Dobó Ferenc Zápolya oldalán jelentős tisztséghez jutott. Ferencet Zápolya halála után közvetlenül, 1540-ben letartóztatták a Habsburg király emberei.

349 Egy ilyen derekbe tört életpálya a köznemesi családok emelkedését általában hosszú időre megakasztotta. Dobóék azonban tanultak a múlt keserű tapasztalataiból és egyszerre két vasat tartottak a tűzbe. Bár István csak Ferenc fogsága után lépett a közélet színterére, úgy látszik köztudomású volt pártállása Ferdinánd oldalán és reformáció ellenes magatartása. Ferdinánd óhajára az esztergomi érsekkel tárgyalt Ferenc bátyja kiszabadítása érdekében. S alighogy 1543. aug. 1-én Ferenc kiszabadult, nyilván a családi intenciók szerint István tisztséget vállalt, Ferdinánd tizedszedője lett. Öccsére, Domokosra bízta a vagyon kezelését, akinek családi felelőssége súlyosabbá vált, amikor István 1548 nyarán Egerbe költözött. Hogy mennyire Domokos volt a családi ügyek gondozója, arra az is jellemző, hogy ő hozta össze Istvánt jövendő apósával, Sulyok Balázzsal.

350 Amikor 1553 nyarától Dobó Istvánra az erdélyi vajdaság terhei nehezedtek, az idegen, sőt ellenséges környezetben Domokos öccse közvetlen támogatása nélkül nem boldogulha39