Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
tott. Ezért a legkisebb Dobó fiú, mint alvajda királyi szolgálatba került, s a család otthon csak Ferencre számíthatott. A katolikus főpapok barátságát élvező és a Habsburg királyra tett esküjét élete árán sem megtagadni akaró István vajda, ha a családi érdekekről volt szó, túltette magát politikai, világnézeti véleménykülönbségeken. A protestáns hitű és Ferdinánd ellenességet haláláig megőrző Ferenccel állandó és igen bizalmas hangú levelezésben állott, katonai kérdésekről is tájékoztatta. 351 A Dobók révbe jutásukat, az arisztokráciába való bekerülésüket nem kis mértékben a családi, testvéri összetartásuknak köszönhették. A három testvér szereplése ebben a tekintetben egy kicsit emlékeztet a Palóciak nagy nemzedékére. 3. Dobó Istvánnak és testvéreinek a birtokpolitikája 1558-ig lényegében nem különbözött az elődökétől. Láttuk, hogy már a XIII. század végén Pánki Jakab összefüggő birtoktömböt szerzett magának Ung megyében. Fia Pánki Dobó Bereg felé a vagyont hasonló módon gyarapította. S nem járt el másként Pánki Dobó egyik unokája Domokos mester sem: Mária királynő lovagja Beregben tovább terjeszkedett, s már-már kialakulóban volt Beregszásztól Palóc határáig kis országrésznyi terület felett a ruszkai nemesek uralma. Tragikus fordulat után Dobó Domokos II. és Domokos III., az egri hős nagyapja és édesapja szerényebb alapokról, Ung megyében próbálták családjukat újra felemelni. Dobó István özvegy édesanyja, Zsófia Zemplénben és Beregben, Unghoz közel új birtokokhoz jutott. Legidősebb fia Ferenc is Ungban és Beregben gyarapította a vagyont. István itt nőtt fel e tájon és itt érezte magát otthon haláláig. Az erdélyi éveket Dobó István kezdettől fogva rövid megbízatásnak tekintette, ahol mindent pénzbe fektetett. A családi birtokpolitikában a fordulat 1558., ekkor szakított a hagyományokkal. A felvidéki bányavárosok körzetében, Barsban, Hontban és DélnyugatZólyomban a királytól szerzett hatalmas birtoktestek, Bars megyei főispáni tiszte — hosszú távra, ez látható volt — ÉNY-Magyarországhoz kötötte. 352 A családi birtokvagyon súlypontja nyugatra tolódott, többnapos útra a régi ungi — beregi szülőföldtől. Tovább növekedett gazdagsága, tekintélye (1562—63. évi bányavidéki főkapitánysága) megtévesztő fények; egy gyökereiben meglazult fa terebélyesedett ki. Élete alkonyán keleti birtokait sem a török—tatár betörésektől, sem a német katonák garázdálkodásaitól nem tudta megvédeni. Hátában, Kassán a gyűlölködő német főkapitány, Rueber Jánossal szemben tehetetlen, akinek része volt, hogy Dobó István 1569-ben Pozsony börtönébe jutott. 353 Ekkor már közelebb álltak hozzá az Erdélyt istápoló lengyel urak (akiknek nagyon régóta szállította a szerednyei bort) 351 , mint a bécsi udvar tanácsosai. Bécsi sugallatra Miksa volt az első németül szónokló uralkodó magyar országgyűlésen, akinek egyetlen szavát sem érthette Dobó István, a németajkú bányavárosok védelmezője. 355 Milyen jól is ítélte meg Dobó István helyzetét és lehetőségeit atyai barátja, Oláh Miklós esztergomi érsek (az egykori egri püspök). Oláh a püspöktársával azt javasolta a királyi tanácsban még 1556 őszén, hogy a vajdai méltóságról leköszönő Dobó Istvánt a hűségéért és veszteségeiért a sárosi és a sárospataki váruradalmakkal kárpótolja a király és nevezze őt ki Felső-Magyarország főkapitányának Sáros várközponttal (és nem Kassán, ahol a német polgársággal Dobó Istvánnak nehézségei támadtak volna). 356 Muránytól Ungvárig és Egertől Husztig ÉK-Magyarország katonai parancsnokának lenni nagy felelősség, de illett volna Dobóhoz, aki ezen a vidéken otthon volt. 357 Kolozsvári letartóztatása 1556 decemberében elfújta ezeket a reményeket, s míg Szamosújvár börtönében sínylődött, a főkapitányi posztot betöltötték. 4. A fentiek után természetszerű, ha a családi hagyományok Dobó István magánéletére is befolyást gyakoroltak. Beszédes példa erre késői házassága. Lakodalmára 1550. okt. 17-én Egerben került sor 358 , biztosan túl a 45. évén, amikor végre elismert pozícióra és előkelő kapcsolatokra tett szert. Ennyire késői nősülés láttán történészeink körében ismételten felvetődött a gyanú, hogy Dobó István ifjúkon felesége magtalanul elhunyt és róla írott forrás40
