Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
fogadást ismerték, de alig éltek vele). 338 Dobó Domokos Budára indult igazságot kérni 1510 decemberében, de Vámosújfalunál Tarczay 9 emberével éjjel lesből meggyilkolta és kirabolta. Ezután Zsófiát Abora falubeli kúriájából, ahová Márton halála után költözött, nehogy elfoglalják, Tarczay kidobta és elfoglalta a többi birtokot is. Majd az így vérrel szerzett vagyont, hogy baja ne essék, egyenesen az ország nádorának, Perényi Imrének ajánlotta fel csere címén. A nádor és a fia gátlástalan ember volt, ha vagyonról volt szó, a cserét elfogadták, számukra előnyös feltételekkel. Czékei Zsófia tehát alig 12 évi házasság után megözvegyült és kiskorú gyermekekkel körülvéve küzdött meg a maga igazságáért. Csaknem azonos sorsa volt, mint láttuk, anyósának, Veronikának, aki mintegy 14 évi házasság után maradt magára, nehéz körülmények között, kiskorú gyermekekkel. 33 " Zsófiának már 1511. február elején hivatalos úton Petronellával (Bánffy Péter feleségével) együtt szembe kellett szállnia Nagymihályi Györggyel, Gerendi Lászlóval és feleségével és Ödönffy Imre özvegyével; Upor-i László Upor birtokrészének az eladását akarta megakadályozni. 310 Ödönffy özvegye, Krisztina alighanem a nővére volt 341 , tehát a testvére is ellene fordult. Ugyanebben az évben okt. 7-én is megismételte Zsófia a leleszi konvent előtt tiltakozását, de ekkor már, név nélkül, négy fiát is belevette az okiratba. 312 1512 januárjában már Petronella is ellene fordult és még újabb birtokkövetelő is jelentkezett, Kátai Mihály. 313 Zsófia más ügyekben is eljárt, s ennek eredményeként 1512. okt. 10-én az országbíró elrendelte, hogy ruszkai Dobó Domokos özvegyét, Zsófiát és négy fiát iktassák be az idegen kezekbe került Ó-Zahar falubirtok tulajdonába. 344 Ha Zsófiának a fiai a nagykorúság alsó fokát elérték volna, nem maradtak volna az okmányokban anonymek. 1505 után a nagykorúság alsó fokát fiúknál már nem a 14. év betöltése jelentette, hanem a 12. évben határozták meg. 345 Ebből következik, hogy Dobó Domokos (III.) legidősebb fia Ferenc az 1500. év végénél korábban nem születhetett meg. A harmadik fiának a születését, Dobó Istvánét 1502. év vége előtt fel sem tételezhetjük, s akkor nem is számoltunk azzal, hogy Ferenc és László vagy László és István között leánygyermek is születhetett. Dobó István tehát nem volt még hetvenéves, amikor 1 572 júniusában meghalt. II. Kitekintés. A családi hagyományok Azok a hagyományok, amelyek a XVI. század első két évtizedében az ifjúvá serdülő Dobó István családi környezetében a neveltetésénél hatást gyakoroltak, s amelyek későbbi életének elhatározásait is befolyásolták, lényegében az ősök sok nemzedékének a küzdelmeiben alakultak ki. E hagyományok, a múlt számontartása a feltörekvő, régi köznemesi családokban nem kevés szerepet játszottak. A jelentőségük életükben nem volt kisebb, mint az arisztokratáknál. 1. Az a múlt, amelyet az előzőkben felvázoltunk, láttuk, hogy a ruszkai Dobóknál fényes kezdetek után, a XIV. század második harmadától balszerencsés és szinte eredménytelen küzdelmekkel jellemezhető. Zsigmond uralma kezdetén ismét kiderült az ég, már-már felcsillant a főnemesség közé való feljutás reménye. A Dobóknak ez nem sikerült; helyettük a rokon Palóciak futottak be nem mindennapi karriert. A XV. század második felében a társadalmi különbség a két család között csökkenni kezdett. II. Lajos korában az utolsó Palóci családfő, Palóci Antal már nem az arisztokraták megszokott gőgjével fordult a Dobók felé; még életében átengedett birtokokat a ruszkai ifjú nemeseknek, erre országbáró elődei jószerivel sohasem szánták volna rá magukat. Sőt, ez a Palóci Antal a hatóság előtt eltúlozta a Dobókkal való rokonságot, őseik közös birtoklását. 340 Ha a Palóci család Mohácsnál nem halt volna ki, a politikai, katonai hatalomból akkor is, mint a Drugethek, kicsöppentek volna. 38
