Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma

Versfogalmazványok a titkosírásos cédulák között: Május (70.69.1), Tél (70.70.1.). Amerikának (70.72.1.), Emlékkönyvbe (70.103.1). Megírandó müvek ötletei és vázlatai: Novellás könyv (70.78.1.), Lantosok könyve (70.80.1.). Ez utóbbi lényege: „. . . megírni a magyar történelmet olyan dalokban, amelyeket bármely paraszt a maga költészetének érezhet. ..". A 70.84.1 leltári számú cédulán többek között ez áll : ,,. . . írj a népnek apró színmüveket, amiket iskolás gyermekek adhatnak elő." „A nyelvtan és szótárírók tudatlanságáról írandó cikk (70.98.1 ) kérdések formájában írandó, mintha én volnék a tudatlan és tőlük kérnék világosítást.'''' „Csináld meg a magyar MarzejéztT (71.117.1) „Magyar kultúra. Cikk arról, hogy nem képzünk magyar írókat . . . A mi iskolai stilisztikáink, poétikáink csak hátráltatják az írói tehetségek kifejlődését, ha ugyan meg nem ölik.'''' (70.119.1.) Néhány további témakör a cédulák szövegében: Akadémia(70.106.1.), Dráma(70.131.1.) Hegedülés (70.81.1, 70.82.1., 70.83.1., 70.118.1., 70.185.1.), Kertészet (70.156.1.). A mesterfüzetekbe és a mesterkönyvbe való jegyzetek 19 cédulán találhatók. Például: Nő (70.105.1., 70.114.1.), Nyelvészet (70.99.1., 70.100.1., 70.158., 70.165.1.), Politika (70.77.1.), Titkosírás (70.123.1., 70.199.1). Ezek közül külön megemlítendő az Akadémia című cédulán olvasható szöveg: „Az író munkájának az emberjavítást kell szolgálnia. Nem Misererét énekelni, hanem Alleluját az emberi élet jövőjén. Vödrönként hordani a tiszta vizet a lecsapolhatatlan mocsárba" „Kezdetben a művész önző célt szolgál, aztán magáért a művészetért dolgozik. Azután személyét is, művészetét is odaajándékozza a társadalomnak." A cédulák tartalmának sokféleségét mutatja a bennük előforduló Gárdonyi művek felsorolása. Ilyenek: A bor, Ábel és Eszter, Agyisten Biri, Átkozott józanság, Az a hatalmas harmadik, Az én falum, Bibi, Egri csillagok, Gondoltam, Göre, Hét kincs, Hortobágyi orgona, Hosszúhajú veszedelem, Ida regénye, Julcsa kútja, Ki ki a párjával, Kiskerekes — Nagykerekes, Láthatatlan ember, Megérkezett, Szenvedni akarok, Te Berkenye, Vallomás, Vízen járó lélek, Zéta, stb. Hosszabb titkosírásos jegyzeteket Gárdonyi két legutolsó regényének, a Bibinek és az Ida regényének kéziratán találunk. A Bibi kéziratában (70.206.1. ltsz.) 86 lapon van ilyen jegyzet, de ebből 60 a kérdéses részek megírásának dátuma. Néhány jellemző megjegyzés: „A plébános gyerekeit komikus színnel." „Itt túlságosan okos a fiú, későbbre teendő." „Innentől az epizódok egyre borúsabbak." Az Ida regénye kéziratának (70.208.1. ltsz.) 19 lapján van titkosírás-jel. Ebből 16 keltezés. Megjegyezzük, hogy az említett kéziratokon talált apró jeleket kezdettől fogva számjeleknek gondoltuk és ez a feltételezés elősegítette a megfejtést. Rövid rejtjeles szövegek találhatók az Isten rabjai, A vihar és a napfény, Julcsa kútja, Képecskék, Palika jó, Milyen volt Jézus, Leánynézőben, a Biblia és az Antibarbarus kéziratán. Főkönyv A múzeum gyűjteményében levő titkosírásos füzetek között ez a legterjedelmesebb és az egyetlen, amelyet már Gárdonyi Sándor 1965 végén bekövetkezett halála előtt ismertek. Ennek vizsgálata juttatta László Jánost a titkosírás 1955-ben közzétett és utóbb minden részében tévesnek bizonyult magyarázatához. A kötet 30x24 cm-es, zöld-fekete csíkozású vászonba kötött, 120 gyárilag vonalazott és számozott fehér lapból álló üzleti könyv. Az író 3,60 koronáért vette Szénásy Béla akkor közismert budapesti belvárosi papírkereskedésében. Lehetséges, hogy a kötet üzleti könyv külseje miatta nevezte el ,,főkönyv"-nek, de még valószínűbb, hogy a tartalma volt olyan fontos, mint a könyvelésben a főkönyvé. A benne összegyűjtött jegyzetek alapján — elhagyva a Gárdonyi által kedvelt átvitt értelmezést — szinonímagyüjtemény volna a könyv helyes elnevezése. 23* 355