Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Korompai János: Gárdonyi titkosírásos feljegyzéseinek tartalma
A 10. és 13. számú táblázatban (Dohányrejtekek) valóságos térképeket találunk arról, hová rejtette el Gárdonyi a szűkös háborús években a számára fontos, de nehezen megszerezhető dohánycsomagokat. Gárdonyi rendszereiére és valóban erős ,,tréfakedvére" mutat e mellékes probléma gondos feldolgozása. Mosolyt keltők az ilyen mondatok: „Tégy a filozófiai-szekrény mögé is, ha éppen sokat kell elrejtened'!" vagy „Ugyanott, a felső polcon a Darwin-füzetbe takarva egy kiló.'''' Egy másik: „Uti kis dugmányok: szivarszín kis skatulyában, mosdószappan kis fehér skatulyája, üvegszekrény jobb fele, alsó sor balra, a könyvek mögött." A 12. tételben az Egri csillagok, a 17. alatt a Láthatatlan ember szereplőinek jellemzése áll kemény papírlapon, tartósabb használatra készített táblázat formájában. Példa a rajta levő szövegből: „Czeczei; mintha parázs gyulladna a szemgolyója mögött. Szemig szakáll.''' Priszkos: fej fáj ós homlokú. Csege: vastag nyakú, széjjel kancsi." A 15. számú, Pénztárkönyv elnevezésű és a 22. szám alatti ///. Deciinat című táblázatokból megtudhatjuk, hogy melyek voltak Gárdonyi főbb bevételei és kiadásai az utolsó tíz év alatt. Különösen figyelemre méltó az utóbbi, nagy terjedelmű (198 sornyi) táblázat, amelyre Gárdonyi „tréfából" írta a nyelvtani tartalmú III. Deciinat címet. A 20. szám alatti füzetfedél ismét a titkosírás módszerét elemzi az író, de található itt néhány távoleső feljegyzés is. Például: „Milusék^ szekrényét az előszobai rezes (kulcs) nyitja." „Álnevek 20 : Csöndes Valaki. Hamu Péter, Makkvery, Utazásra: Szabad Géza festő, München." Egy mondat a titkosírás használatára vonatkozó jegyzetekből: „Az «1» szárát mindig lefelé vond, mert tévesztő «a» magánhangzó nem következhetik utána." Cédulák, jegyzetek kéziratokon Az egri múzeum gyűjteményében 164 titkosírásos szöveget tartalmazó cédula van Ezek közül 68 kizárólag titkosírással készült, a többin folyóírásos szöveg is található A nem rejtjeles felirat gyakran annak a Gárdonyi-műnek a címe vagy annak a témakörnek a megjelölése, amelyre a titkosírással írt feljegyzés vonatkozik. Keltezés háromszor fordul elő: 1915. szeptember 9., 1918. és 1922. Az írásmódból azonban megállapítható, hogy Gárdonyi ilyen cédulákat a titkosírás kialakításának időpontjától készített. A cédulákon levő titkosírásos jegyzetek áttett szövege 32 gépelt oldal. Tartalma nagyon változatos. Található benne beszédvázlat, versfogalmazvány, megírandó mű ötlete vagy vázlata és más tárgyú jegyzet. A beszédvázlatok közül kiemelkedő érdekességü a 70. 124. I leltári számú Aradi beszéd. 1917 derekán előrehaladott tárgyalás folyt az aradi városi vezetők és Gárdonyi közt arról, hogy az író vállalja az aradi kultúrpalota igazgatóságát. A cédulán lévő beszédvázlat azt bizonyítja, hogy Gárdonyi is komolyan foglalkozott ezzel a gondolattal. Pár mondat a vázlatból: „Miért ne lehetne itt egy magyar Athén, magyar Weimar. Miért ne alkothatnánk itt is a keszthelyi Helikon mását?" „Az író ne legyen magányos szobában égő lángocska, hanem vigye ki világosságát az életbe". „A kultúrának állított Arad templomot. A többi templom azonban szétválasztja az embereket, noha valamennyien azt hirdetik, hogy szeressük egymást. Ez a templom azonban egyesíti mindazokat, akiket a többi templom elkülönböztet, noha csak azt hirdeti, hogy értsük meg egymást." Hasonlóan fontos a 60 éves jubileum című (70.74.1. ltsz.) beszédvázlat, amelyből láthatjuk, hogyan akart válaszolni Gárdonyi az egriek nagyszabásúnak tervezett és díszpolgári okmány átadásával elgondolt ünneplésére. A vázlat bevezető gondolata így hangzik: „Soha semmiféle parádénak előficánkolója nem voltam . . ." hanem „szőlővessző, amely idegenből hozva ide egri tökévé válik és egri bort terem . . .". A kortársak elhunytával összefüggő gondolatait Mécsek közös cím alatt vetette papírra, Dankó Pista a 70.75.1, Mikszáth Kálmán a 70.60.1., Sebők Zsigmond a 70.184.1, Rudnyánszky Gyula a 70.196.1. leltári számú cédulán szerepel. 354
