Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

46 Herman О. 1899. 253. — Herman Ottónak erre a megfigyelésére már korábban is utaltunk. Vö. 23. sz. jegyzet. 47 MN. I. 125-126. 48 Györffy Gy. 1963. 807. 4U Calepinus 1585. év 50 Czuczor-Fogarasi, I. 839 - TESZ. I. 344. 51 Frolec 1966. 37. 51(7 Csilléry K. 1970-a. 60, 65-66. 52 Roska M. 206. 53 Jankó J. 1898. 947; Kiss L. 1958. 262. 54 Albert F. 1868. 230. 55 A pélyi, hevesvezekényi, nagykökényesi, besenyőtelki és hevesi adatok saját gyűjtésünk, 1972-ből. A tarnaőrsi adatokat Balogh József tanárnak köszönöm. 56 Pusoma János, erdőtelki házépítőmester (sz. 1874) közlése, 1967-ből. Adatainak egy része közölve: Bakó F. 1967. 237. Az 1972-ben gyűjtött tarnaőrsi adatokért Balogh József tanárnak mondok köszönetet. 57 K. Tóth János közlése (sz. Tenk, 1897), 1967-ből; ill. В. Nagy Sándor (sz. 1887, Erdőtelek) és id. Oszlánczi Lajos (sz. Erdőtelek, 1896) adatai, 1967-ből. 58 A kiskörei Hatház tanyára vonatkozó adatokat Nováki Ferenc (sz. 1892), a Füzesabonypusztaszikszói adatokat Szalmás J. (sz. Besenyőtelek, 1903) kőműves szolgáltatta; tarnaszentmiklósi és viszneki gyűjtésünk 1960-ból való. 5y BarabásVoigt 1971. 100. 60 Fodor F. 1942. 334. fiI Györffy I. 1908. 155-156. 02 Fekete B. 1934. 101-102. 63 Banner.1. 1913. 308-311; Madarassy L. 1933. 23-24. ,!4 Juhász A. 1971. 443-444; 1969. 12. fi5 Györffy I. 1930. 154. (ifi Nemcsak a helyi források, hanem a magyar nyelvészeti történeti irodalom sem ismeri általában ezt a szót. A Czuczor-Fogarasi szótár 1870-ben még leírja, hogy a putri „földbe ásott üreg, melyben emberek laknak, milyeneket még némely vidéken, kivált pusztákon láthatni." „Véleményünk szerint e szóban az üreget jelentő odor, udor rejlik." (V. 382) Ezen kívül egyetlen történeti előfordulását ismerjük Dugonics Andrásnál (1803-4), idézi Bálint S. (1957. II. 338) és azt az általánosnak tekinthető szólást, ill. találós kérdést, ami arra vonatkozik, hogy a putrinak nincs padlása. A szó eredete ismeretlen, eddig adott magyarázatai nem meggyőzőek. Ld. Bátky Zs. 1931. 86, 1938. 239. 67 Orsz. Széchényi Ktár, Kézirattár. Tom. 1114. Pesty Frigyes adatgyűjtése, 19. kötet. — Jankovich M. fi8 Bakó F. 1968. 438. fi,J OL. Arch. Curiale, Inquisitiones Juratorum. Fasc. 17. no. 465. — Jankovich M. Id. Bakó F. 1968. 438. 70 Poroszló, tanúkihallgatási jegyzőkönyvből: „Tudja. . ., hogy bizonyos Veres János nevezetű Kondás több szegény emberekkel a Templom mellett levő dombon földházat magának ásván oly helyre akadott, ahol a föld házát földben levő kőből rakott fundamentoma között építette. . ." OL. Helytartótanácsi It. Acta Religionis, Lad. N. fasc. 113. p. 40. — Jankovich M.— Hevesen a Csingel família „házhely után való kert"-jét Bossányi Krisztina tiszttartója erőszakkal elfoglalta és a kondás számára földházat épített rajta. HML. Polg. perek, no. 696. — Egerben Murányi Gergely, hosszú szolgálat után elnyomorodván, a püspök-földesúrtól házhelyet kér:" . . .azon ház helyet, vagy másat itt, a Rácz vagyis Sz. Miklós hóstyáján, ...hogy ottan ha csak földházacskában is... megnyughassam. . ." HML. Érs. It. ZZZ. 178. - Sugár I. 71 HML. öi. 570. 72 Verpeléten: Putri (Takács Lajos szíves közlése), Jászalsószentgyörgyön Putripart. Fodor F. 1942. 334. 73 Roska M. 1927.207-208. 74 Mendöl T. 1963. 61. 75 Saját gyűjtés, 1972. év (Galvács J. kőműves, sz. 1892). 76 Györffy I. 1908. 162-163. 77 Fodor F. 1942. 348. 78 Györffy I. 1908. 162; Szabó L. 1968. 528. 79 Saját gyűjtés 1962. év, Bori F. sz. 1870. 80 Ballagi M. 1873. 81 Czuczor-Fogarasi 1864. II. k. 1090, 1106. 276