Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

82 Dám L. 1968. 252-253. 83 Juhász A. 1971. 445-446. 84 Kovács L. 1935. 100. 85 Banner J. 1911. 135. 86 Szabó L. 1968. 533. 87 Ecsedil. 1912. 167-168. 88 Bakó F. 1953. 59-60. 89 Dankó I. 1964. 158. 90 HML. Érs. It. Liber 85. II. 12. 91 Balássy-Szederkényi IV. 202. 92 Gönyey S. 1940. 276. 93 Nyitrai E. 1957. 40. 94 Bakó F. 1969. 438. 95 Bakó F. 1965. 189. 96 Az alaprajzot és a ház leírását Id. Bakó F. 1969. 568 — 569. 97 Hasonló megállapításokat tett Hoffmann Tamás is Bükkszéken, Istenmezeje és Nemti községekben. EA. 5927. 98 Györffy I. 1908. 163. 99 Borbíró V. 1954. 235-237. 100 Bakó F. 1953. 57-59. Györgytarlón 1948 és 1952 között a házak legnagyobb része vert fallal készült. Kevesebb volt a vályogház, a vályogfalat inkább istálló építéséhez alkalmazták. A falverés modernizált technikáját ld. itt is. 01 Ecsedi I. 1912. 166-167. 02 Fedémes: HML. Érs. lt. 1223. r. köteg (Sugár I.); Gyöngyös: OL. Orczy cs. lt. ASD. Fasc. 194. no. 58. A ház értékét alacsonyan állapítják meg, mert „nagyobb része vályok Téglábul és veretett Földbül" van. 03 HML. Urb. tag. iratok és Polg. perk, 1794: 2459 (Sugár I.) 04 Wellmann I. 1967. 227, 228. 05 Szabó I. 1969. 41. 06 Balássy-Szederkényi IV. 195. A korábban nád imaház pótlására „a tarnaszentmiklósi... templomot... Almásy János urunk... engedelméből in anno 1727. vályogból avagyis mór téglából kezdették építeni, építésének ideje majd három esztendő..." 07 ACP. 1 -2. 08 Nyitrai E. 1957. 36. 09 HML. Polg. perek, no. 666. 10 HML. Reg. Ao. 1748. no. 49. 11 HML. Közig iratok. 1776: 223. - Hasonló igényt támasztanak a tiszanánaiakkal szemben is 1775-ben azzal a különbséggel, hogy a vályog mellett a vert falat is megengedik. HML. u. o. 12 HML. Érs. lt. Cl. V. f. E. no. 203. 13 OL. Helytartótanácsi lt. Circularia Impressa, 1777. no. 43. (Jankovich M.) 14 Balogh I. 1966. 294. 15 HML. Érs. lt. Liber 79/2 16 HML. Érs. lt. 1205. rsz. (Sugár I.) 17 HML. Érs. lt. Cl. II. f. UUU. 68. — Demjén, mint az egri püspöki uradalom egyik legjobb minőségű építőkő lelőhelye, legalább a XVIII. sz. óta, népi építkezésében a kő szinte általános alkalmazásáról ismert. 18 Közölve: Bakó F. 1967. 225, 231. 1. 19 A legrégebbi vályogházakat ld. Bakó F. 1967. 200-204, 222-232. 1. 20 Ld. a 109. sz. jegyzetet. 21 HML. Érs. lt. Cl. II. f. AAAA-a/12. 22 TESZ. III. K.: „Est vox apud nos vályog lutum quod significans." (Otr: Őrig Hung. II. 148) 23 Czuczor-Fogarasi VI. 807; Kniezsa I. 1955. 547. 24 Saját leírásunkat ld. Bakó F. 1953. 59. L, itt kiemelendő, hogy a kötőanyag, a „sármalter" olyan híg volt, hogy befolyt a vályogok közötti szűk hézagokba is és kitöltötte azokat. 25 BakóF. 1950. 14-15. 26 HML. Érs. lt. Cl. V. f. E. no. 203. 27 Acsády I. 1898. 447. 28 Ecsedi I. 1912. 170. 29 Fodor F. 1942. 368. A házak többsége vertfalú és sárház volt. 30 Juhász A. 1971. 448. — A szegedi határban leírt hantház anyaga a vályog korábbi, kezdetleges formájának tekinthető. Juhász A. 1969. 6, 18. 31 Györffy I. 1908. 163. 277