Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

„mór téglábul" készült.

109 Az 1748-ban felbecsült két átányi nemesi ház egyike még „szövénnyel tapasztott", de a másik már teljesen vályogból épült.

110 A népi építőgyakorlat vályog falazatáról első adataink az egri püspöki uradalom falurendező és a racionális gazdálkodást előkészítő tevékenységéhez fűződnek. Ide tartozik a XVI. századi török pusztítás óta lakatlanul álló falu, Kömlő betelepítése 1770 után. Az uradalmi prefektus toborzó levele a kedvező letelepedési feltételek mellett előírja az új telepeseknek, hogy „minden szükséges épületeket, úgy mint házat, istálót, aklot, fészert, vagy szekér szint köteleztetik kiki mór téglábul építeni és be vakolni"}

n Egy másik püspöki uradalmi tervezet kifogásolja, hogy a vályogok nem egyformák, ami a házépítés során nehézséget jelent, ezért javasolja, hogy az uradalom készíttesse el az azonos méretű formákat és vettesse is a vályogot, amiért mindenki meghatározott összeget fizessen. A javaslatból az is kiderül, hogy nemcsak vályog, hanem égetett tégla is szükséges a házhoz a szabadkémény megépítésére.

112 1770 után helytartótanácsi rendeletek jelennek meg,

113 majd megyei határozatok (bár a Heves megyeit nem ismerjük), amelyek egyrészt a fának, mint építőanyagnak juttatását, felhasználását tiltják, másrészt a vályogfalak építését szorgalmazzák.

114 Az államigazgatás különböző szerveinek törekvései megegyeznek tehát a földesurakéval és ennek eredményeképpen a vályogfal fokozatosan tért is hódít a többi anyaggal szemben. Az Eszterházy püspök halálakor —1799-ben — felvett uradalmi leltár feltünteti a tulajdonukban álló házak állapotát, minőségét és így falanyagát is. Az uradalmi lakóházak építésének anyagfelhasználása és technológiája viszonyítási alap lehet a jobbágy és zsellérházak egykorú helyzetéhez, de azzal a feltétellel, hogy az uradalmi házak a többinél magasabb szintet képviseltek, amit a korszerűbb és tartósabb építőanyag (tégla, kő) beszerzésének és szállításának jobb lehetősége indokolt. Tiszanánán minden épület vályog 1799-ben, kivéve a provizor házát, ami tégla volt; Komlón a leltárban szereplő négy házból három vályogfalú; Makiáron a négy házból kettő vályog. Füzesabonyban egy kivételével minden ház, Gyöngyöspüspökiben pedig tíz házból négy épült vályogból. Az utóbbi területen a legrosszabb a vályogházak aránya, amit az indokol, hogy a település a kő- és faépítkezés régiójában fekszik.

115 Az északi hegyvidéken, úgy látszik, késett a vályog falazat alkalmazásának bevezetése, mert Fedémesen az érseki vadász istállója 1819-ig még fából volt és csak akkor építik át vályogra, kő alapozással.

116 Az egri érseki uradalom falvainak népi építőgyakorlata, az ebben bekövetkezett változások — mint eddig láttuk — némileg dokumentálhatók a ránk maradt levéltári források adataival, nehezebb azonban a feladat akkor, ha más területeket vizsgálunk, olyanokat, ahol a földesúri adminisztráció kezdetlegesebb volt, vagy ennek ügyiratai egyáltalán nem érték meg korunkat. Ebben az esetben meg kell elégednie a kutatónak azzal a néhány közléssel, amit a hagyományból meríthet és a terepbejárások során megfigyelt épületállomány építéstörténeti adataival. A kőépítkezésű falvak kivételével a hagyomány szerint mindenütt a vályogfalazat dominált századunk elején. Jellemző, hogy a kőfalazat régiójában, Gyöngyöspatán „a vályogházat jobban szerették, mint a kőházat, mert melegebb volt", amint adatközlőink elmondották. Talán ezzel magyarázható egy 1792-ből származó demjéni adat is, mely szerint egy lakóház lakószobája vályogból, kamrája viszont kőből épült.

117 A Mátra és a Bükk lábainál gyakori volt a vályog és a kő vegyes alkalmazása. Andornaktályán emberemlékezet óta kőből építkeznek, de a vértelket vályogból rakták, 1920-ban kezdtek csak rátérni arra, hogy a vályogot falazatban is alkalmazzák. Gyöngyöstarjánon is mindig kőből építkeztek, de a kéményt vályogból, újabban pedig téglából rakták. — A földépítkezés legrégiesebb formájában, a felmenő fal nélkül épített veremházban is megjelenik már a vályog: a Kömlő határában fekvő Dézsmakert tanyán a földfalak elé már vályog265