Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

találjuk a népvándorlások korában, a vermek alakjában ma is megvan."

52 Roska Mártoné feltevését a néprajzi analógiák feltétlenül megerősítik. Az Alföldön általános méhkasalakú gabonásvermek mellett utalhatunk a fentebb már idézett szabadkai „földbe vájt gödrökre és vermekre", mint emberi lakásokra, ahol az egyik forma kerek alaprajzú lehetett; vagy arra, hogy Kiss Lajos kerek alaprajzú sertés hízlalóvermeket írt le Szabolcsban.

53 A gazdasági építmények és a lakások funkcióváltozása közismert folyamat, amire napjainkban is bőven van példa. 2. A gödör ház A gödörházat, annak különböző formáit (a helyi népi szóhasználatban: putri, putriház, vagy bogárhátú ház) az jellemzi, hogy a veremlakásokhoz viszonyítva fejlettebb típust képvisel már nevében is (ház); padlója mélyített ugyan, de kisebb mértékben, alacsony, természetes földfalára kisebb-nagyobb magasságú fennálló fal épül ; sokszor mennyezete, így padlása sincs. Terepbejárásaink során ezzel a háztípussal már csak cigányok használatában találkoztunk, adatközlőink állítása szerint a gödörházak az első világháború végén tűntek el a megye déli részeiről. A hegyvidéken még emlékével sem találkoztunk. Az emlékekből eltűnésük folyamata úgy rajzolódik ki, hogy előbb a települések belterületén, a parasztság, pontosabban a nincstelen szegénység hagyja el, majd az uradalmak a hosszú gödörházakat és végül a cigányság, már 1960 és 1972 között. Jellemző, hogy az 1868-ban kiadott Heves megyei monográfia a falusi építkezés tárgyalásakor meg sem említi, de a cigányokról szólva igen: „Megyénkben többnyire putrikban laknak — putrinak neveztetik azon lak, melynek alja földbe van ásva, teteje pedig néhány fakaró erősítése alatt vagy náddal, vagy szalmával, vagy valamely gazzal... van befedve.. . "

54 Gyűjtésünk során 1960-ban alkalmunk volt még egy ilyen „putrit" lefényképezni Besenyőtelken (ld. 9—10. sz. ábra), de igen valószínű, hogy hozzá hasonló lakás — cigányok kezén — még több volt a megyében, csak éppen figyelmünk erre akkor nem terjedt ki. A besenyőtelki mennyezet nélküli putri kissé volt csak mélyítve, oldalfalai mintegy 150 cm magasak, tetőgerinc magassága kb. 2 m volt. A területen ismert tüzelőberendezési formáktól idegen az itt látott füstelvezetési mód: a kémény a falon kívül, az ajtó mellett emelkedett. A ház kétségtelenül egyetlen család számára készült és 1965-ben bontották le. A gödörházra vonatkozó többi adatunk forrása már nem megfigyelés, idősebb emberek visszaemlékezéseiből származik. Ezek között elsőként a faluban, családiház módjára épült „putriról" szólunk, majd az uradalmak cselédházairól számolunk be. Pélyen 1900 körül még volt néhány „putri" a faluban. Süllyesztésük két ásónyom méretű volt, ágasfás-szelemenes tetőszerkezetük alatt nem volt mennyezet. Hevesvezekényen 1890 körül a „putrinak" egészen kis padlása volt, amire a mennyezet nélküli pitvarból lehetett rakodni. Adatközlőnk véleménye az, hogy hideg volt a putri, amin úgy segítettek, hogy a kemencéből a tüzet kitették a putri padlójára, „a ház fődjire", hogy a gyerekek meg tudjanak melegedni. Nagykökényest adat szerint a nógrád megyei Jobbágyin 1897-ben még laktak olyan „putriban", ahol a háromsejtü ház hátsó helyiségében istálló volt, a szobával a pitvaron át közös bejárattal. Ugyanezt a típust a hevesi Ötödrész határrész szőlőskertjeiben is használták, állandó vincellérlakásként. A „putri", mely 1918-ig állt, kb. egy méterre volt mélyítve, fecskerakású oldalfalai ugyancsak egy méter magasak voltak. Szelemenjét, amit itt vezérág-пак, vagy vezérgally-nak neveztek, négy ollóágas tartotta. A horgasokat drugáj-nak mondták, ezekre#az-zal fedték a tetőt, vagyis többféle anyaggal, amiben nád, csaté vagy zsúp is volt. Az épület három helyiségéből az első a lakószoba, a putri, a középső a vesszővázra „fecskesárral" tapasztott szabadkéményes konyha volt, harmadik pedig az istálló. A gaztetőt belülről fecskesárral lesaralták (Id. a 11 — 12. sz. ábrát). Tarnaörsön az első világháborúig két helyen is álltak gödörházak. Egyikük leírására még jól emlékeznek: süllyesztése fél méter, 256