Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Bakó Ferenc: A föld és tégla falazat az északmagyarországi népi építkezésben

„karózott" sövényfala kb. 130 cm magas volt. Szarufás tetőszerkezete alatt a mestergerendás födémet a ház közepén „ágas" tartotta (Id. a 13—14. sz. ábrát).

55 A ma élő emberek gödörházzal kapcsolatos emlékei azonban leginkább uradalmi cselédházakhoz fűződnek. A „putri" típusú cselédházak valamivel tovább és nagyobb mennyiségben maradtak meg, mint a falusi zsellérházak, s ugyanakkor a hosszú cselédházakban sokkal többen laktak — gyakran 5—10 család is —, mint a zsellérházakban. Ezek a „putrik" épp úgy, mint a falusiak alacsony falakkal épültek, a falak pedig többféle technológiával. Közöttük leginkább a vályogra emlékeznek, de a régebbi „putrik" fala fecskefal-nak nevezett sárfal és tapasztott sövényfal, fonásfal volt. Az uradalmak tulajdonát képező „putriházak" alaprajzukat, szerkezetüket és méreteiket tekintve különfélék voltak. Informátoraink szerint ezeket az építményeket az első világháború korszaka tüntette el, ezért megfigyelés helyett ebben az esetben is idős emberek visszaemlékezéseivel kellett megelégednünk. A gödörlakások használatának utolsó fázisában — nézetünk szerint — legalább ötven, de ennél még sokkal több esztendő cselédházainak formavilágával ismerkedhettünk meg, olyan primitív építészeti emlékekkel, amelyek a korábbi kutatás érdeklődési köréből — sajnálatos módon — kimaradtak. A legarchaikusabb forma az erdőtelki határban, a Fakés tanyán 1897-ben lebontott cselédház (ld. 15—16. sz. ábra). Egysejtű, 18 m hosszú építmény volt, ajtaja a szabadba nyílt (égrenyíló ház). Három család lakta és két, kívülről fűthető kemence volt benne. Kezdetleges alaprajzi beosztása mellett mélyítése csak 15 — 20 cm volt, falazata pedig 150 cm magasságú. Tetőszerkezete ismét primitív szintet képviselt: a szelement négy egészágas tartotta, kettő a homlokzatok előtt, kettő pedig a „putri" belsejében, egymástól 6 — 6 méterre. Minthogy a „putrinak" padlása nem volt, nádfedését belülről betapasztották.

56 Ennek a formának fejlettebb változatát a tenki határból, a Csillag tanyáról ismerjük. Az épület 1900-ig állt, hossza mintegy 15 m, szélessége 5 m volt. Szelemenjét épp úgy négy ágas tartotta, mint az előbbinél, de belső tere már három részre oszlott: a középső, szabadkéményes konyhából jobbra és balra egy-egy „putri" nyílt. Mennyezete ennek sem volt még a konyhában sem, falai olyan alacsonyak voltak, hogy ablakába a kutya bele tudott ülni. Mindegyik putriban két-két dohányos család lakott (Id. a 17—18. sz. ábrát).

57 Sarud község határában, a Jánosi tanyán is két „putri" állt, ahol egyik adatközlőnk, Besenyei Józsefné — jelenleg kömlői lakos — született 1904-ben. Emlékezete szerint a putri neve „csángó" volt. Padlójuk nem volt mélyítve, másfél méter magas vályog falaik „a föld tetején álltak". Mennyezetük nem volt, a szelement két külső és két belső ágas (az adatközlő férje szerint összesen nem négy, hanem hat ágas) tartotta. Nád fedésük belül be volt tapasztva és meszelve. Három sejtűek voltak, a két lakóhelyiség között egy „szabados konyha" helyezkedett el. A gödörházakban 1914-ig cselédek, vagyis a cselédcsordás és a cselédek kondása lakott családjával, majd egy ideig orosz foglyok az első világháborúból, végül pedig cigányok, akiket az uraság azért tartott, hogy rendszeresen tapasszák, meszeljék, egyáltalán karbantartsák a cselédházakat. Ezért az egyik „csángó" túlélte a többit, mert csak 1930 körül bontották le (19-20. ábra). Kiskörén a Hatház tanyán 1910-ig állt két „juhász-putri", az eredetileg valóban hat cselédház közül a két legrégebbi, mivel a többi már nem volt putrinak nevezhető. Az építmények háromsejtűek voltak, mintegy 30 cm-re mélyítve. A szabadkéményes konyhából egy-egy „putri" nyílt, s ezekben egy-egy család lakott. A tető már szarufával épült, födémje azonban nem volt, tetejét belülről tapasztották, meszelték. A „putri" jellegű, tipikus hosszúház emlékét egyedül Füzesabony—Pusztaszikszón találtuk meg. Adatközlőnk 1915-ben látta utoljára az épületet, ami hat helyiségből állt és két részből tevődött össze. Mindkét rész közepén egy szabadkéményes konyha volt, amiből jobbra és balra egy-egy „putri" ajtaja nyílt. Padlószintje már nem volt mélyített (de az ennél korábbi putriké igen), falát vályogból építették, vagy verték. A ház putrijellegét már csak 17 Az Egri Múzeum Évkönyve 257