Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Sugár István: Dobó István sírja és síremlékének története

MIKÉNT KERÜLT A SZARKOFÁG FEDŐLAPJA EGERBE? Rendkívül fontos és érdekes kérdés, hogy miként és mikor került Dobóruszkáról az egri várba a Dobó-szarkofág fedőlapja. — Erre vonatkozóan három ruszkai eredetű hagyomány maradt fenn. 1. Az első 1887-ben Csorna József jegyezte fel, aki azt a helyszínen, Demek Antal plébánostól hallotta: „1833. egy szép nyári délelőtt, midőn a falu apraja-nagyja kint dolgozott a mezőn, szekér állt meg a templom előtt, melyre a sírszobrot feltették s azzal zajtalanul eltávoztak. Csak másnap tudta meg a falu népe az otthon maradt gyermekek elbeszélése után a történteket. Gróf Buttler János, a falu akkori birtokosa, egyrészt tudva azt, hogy Pyrker László egri érsek, nagyon óhajt valami hiteles emléket bírni az egri hős Dobó István után. Másrészt családi viszályainál fogva. E kettős okból, — s hogy a falu népével összeütközésbe, jöjjön, titokban, lopva — szállítatta el a sírszobrot Egerbe, ajándékul az érseknek, mely mostis ott áll a vár egykori területén, egy nyitott rácsozatú, boltozott üregben."

66 2. Időrendben a következő ruszkai eredetű hagyomány 1914-ből származik, s azt, Ung megye törvényhatósági bizottságnak, Eger városához intézett átiratából idézzük: ,,A szobor a múlt század elején az egri várkápolnába (megjegyzésem: ez tévedés) került, mégpedig mint a szatmári egyházmegye jubiláris évkönyv a 315. lapon feljegyzi, s mint a szájhagyomány s a község lakói között ma is emlegetik, éjnek idején vitték el, a község tiltakozása, s ellenzése dacára... Kondás György s Czinár János dobóruszkai lakosok, akik 80 éven túl vannak, határozottan emlékeznek arra, amikor a szobrot Dobóruszkáról elvitték. Ők akkor iskolásgyermekek voltak, s még élénken emlékezetükben él, hogy egy nagy szekérrel állottak meg a templom előtt, s a szobrot falából kiemelve, azt elvitték. Hogy kinek a parancsára történt, azt nem tudjuk. Ez az eset körülbelül 1836. körül történt.

67 Hogy a szatmári püspök adott-e engedélyt az akkori plébánosnak, Haraszthy Pálnak a szobor átadására, levéltári adattal nem rendelkezik a paróchia. Tény azonban, hogy a szobrot Pyrker László egri érsek vitette el, aki 1827—1847-ig volt egri érsek. Igen valószínű az a feltevés, hogy neki esetleg Hám János szatmári püspök (1828— 1857-ig volt püspök) engedte meg a szobor elszállítását. Hám János ugyanis Heves megyei, gyöngyösi születésű volt, Egerben végezte a theológiát, ott kanonok is volt és Pyrkerhez barátság szálai fűzték."

68 3 A harmadik helyi adat Pásztor Ferenc plébánostól ered, aki 1922-ben csak ennyit írt az esetről : „Pyrker érsek kívánságára, de a község tiltakozása mellett a tumba fedőlapját, Dobó István szobrával, a hagyomány szerint éjnek idején Egerbe vitették s az egri várkápolnában helyezték el, ahol máig is őrzik "

S9 Ma, mintegy 140 évvel az események után, okmányszerü bizonyossággal nem lehet megállapítani a síremlék Egerbe szállítójának a személyét, de a fenti hagyomány-lehetőségek értékelő mérlegelése nyomán, bizonyosnak vehetjük, hogy a Dobó-szarkofág fedőlapjának Egerbe kerülte, gróf Buttler János nevéhez fűződik. Ezt a lehetőséget látszik alátámasztani a dobóruszkai templom kegyurasága, s a falu földesurasága mellett az a jelentős tény is, hogy valóban, éppen ezekben az esztendőkben igen kényes stádiumban jutott, az akkor már idős földesúr, lassan-lassan már hírhedtté váló házassági bontópere feleségével, gróf Dőry Katalinnal. Pere az utolsó fórumon, az esztergomi prímási szentszéki bíróságnál 1833. első felében került tárgyalásra.

70 A Buttler—Dőry-házasság monográfusa, Dr. Dőry Ferenc is azt írja könyvében, hogy Buttler János gróf hozatta Ruszkáról Egerbe a kérdéses sírkövet, hogy azzal, mintegy megvesztegesse Pyrkert, ügye érdekében való közbenjárását remélve.

71 Elképzelhetetlen, hogy az egri érsek egy idegen egyházmegye területén ilyen lépés megtételére rászánhatta volna magát. De hihetetlen is, hogy a ruszkai kastélyban lakó Buttler gróf, jogi lépés nélkül eltűrt volna a vele amúgy is komoly vitában álló Pyrkertől, éppen egyik lakóhelye kegyúri templomában elkövetett ilyen hatalmaskodást. — De nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy a Pyrker által Egerben felállított síremlék mellé 235