Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Sugár István: Dobó István sírja és síremlékének története

A következő nap, 1572. április /6-án Dobó reszkető kézírással aláírta a szabadulást jelentő „reversalis" okmányát." A két és fél esztendeig ártatlanul börtönben sínylődő beteg Dobó, szabadulása után Pozsonyból, megerősített várába, Szerednyére vitette magát. De nem sokáig élvezhette visszanyert szabadságát s a jogos elégtételt, az őt tömlöcbejuttató levelek hamisított voltának leleplezése s az aljas manipulátornak, Kenderessy Istvánnak letartóztatása felett

10

, — 1572. májusában, Szerednyei várában meghal t.

u Dobó István halála időpontjára csak olyan közvetett levéltári adat áll rendelkezésünkre, mely szerint Miksa 1572. június 22-én kelt királyi rendeletével Ruber János főkapitánynak megparancsolta, hogy ruszkai Dobó István hátramaradt özvegyét és gyermekeit, úgy személyükben, mint minden vagyonúkban védelmezze meg}'

1 Gyárfás szerint a halál „május végén" következett be.

13 Dobó elhalálozása idejét én viszont május közepére, illetve legkésőbb a hónap harmadik hetére teszem. Ugyanis, ha a király június 2-án már a hátramaradottak védelme ügyében intézkedett, akkor azt csakis egy hozzáintézett levélbeli megkeresése nyomán tehette. E kor levéltovábbítását ismerve (KassaBécs viszonylatban átlagban 1 hét)

14

, valamint figyelembe véve a bécsi udvari eljárás bürokratizmusát, minden valószínűség szerint, június elejére tehetjük ruszkai Dobó István halála időpontját. A TEMETKEZÉS HELYE Dobó Istvánt, nemesi előnevét adó földesúri falvának, Doboruszkának templomában temették el}

h (A kis Ung megyei falunak 1332-ben már volt temploma, melynek plébánosa akkor 18 garast fizetett a pápai tizedre.

150

) Az egri érsekség számtartója, aki 1829-ben elsőnek számolt be nyomtatásban, helyszíni megfigyelése nyomán a templomról, mint Dobó temetkezési helyéről, így írt: „A Dobó Ruszkai egyház góth izlés szerint olly jelesen van építve, hogy már első tekintettel magasztalásra kell fakadnia szemlélőjének."

1

" — Csorna József heraldikus 1887-beli, ugyancsak helyszíni leírása szerint: a templom „csúcsíves építmény". A gerinces keresztboltozatok a szentélyben és a hajóban eredetiben megvannak. De a többi díszítés, a hornyos kapubélések, ablakok mérművei újításnak estek áldozatul."

17 Kovács Béla, az egri Dobó István Vármúzeum régésze, 1968. januárjában járt a helyszínen. Jelentésében megerősíti az előbbieket, de már részletesebb tájékoztatást nyújt. „A dobóruszkai régi templom külső felépítésében gótikus... Hossztengelye K—NY-i irányú, szentélye a hatszög három oldalával záródik. A hajó hossza 14, szélessége 9 méter."

18 Az Ungvári Közlöny 1914. május 14-i számából pedig megtudjuk, hogy amikor a hívek nagy száma miatt igen szűkké vált templom bővítése szükségessé vált, és az északi oldalon megbontották a szentély és a hajó kapcsolódásánál a falat, — ahol éppen az ősi kripta volt — kiderült, hogy a szentély és a hajó más-más időben épült. Ebből a megfigyelésből azt az alapjában hibás következtetést vonták le, hogy „hosszú időn át csak a szentély állhatott fenn." De hozzátette a cikk, hogy egy kőtábla felirata szerint a hajó 1601-ben épült a szentély elé.

1

" Erről a kérdésről, 1922-ben Pásztor Ferenc, a falu akkori plébánosa is hasonlóan nyilatkozik, megtoldván, hogy a szentély „valószínűleg még az Árpádok korszakából való."

20 A templom hajójának déli ajtója fölött, a szabadban, „hosszas négyszögű kövön", 1829-ben még jól olvasható volt az a szöveg, mely a templomhajó építésére vonatkozott: „Hoc opus sanctissimum Spectabilis ac Magnificus Dominus D. Franciscus Dobó de Ruszka per Artificem Leonardum Latronem et Martinum Lapicidam fieri f. A. D. 1601."

2l Ezzel az igen lényeges kérdéssel kapcsolatban az igazság tehát az, hogy 1601-ben Dobó István fia, Ferenc, a templom korábbi hajóját csupán újjáépítette, s minden valószínűség szerint bővítette is, de zömében a korábbi hajó helyén, — hiszen e térségben volt eltemetve atyja. 228