Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)

Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez

Bereg megyében, közel Ung megyei falvaikhoz. Jakab comes és Dobó láthatólag a birtokterület összpontosítására törekedtek. Mátyóc, Ruszka, Palágy, Harkavize, Gálócs, Radies és Rát egy tagban összefüggő kb. 12 000 katasztrális hold birtoktestet képezett.

47 Bező, Szenna és Rebrin is egymással szomszédosak. Bezőt pedig csak Lekárd választotta el Matyóétól, azaz a központi tömbtől. Ez a törekvés később is megfigyelhető, a terjeszkedés iránya azonban inkább DK-felé, Beregben követhető. Jakab comestől örökölt birtokokon Dobó és János részben közösen gazdálkodtak. A tulajdon 1319. évi megosztásából kitűnik, hogy Dobó, mint a család feje és a király embere nem részesült nagyobb kedvezményben. Ruszka, Radies, Palágy, Chepanfölde, Szenna falvakat két egyenlő területrészre (általában északi és déli felére) osztották; az ősi Pányok kékesdi határában a szöllők kétharmada ugyan Dobóé lett, de az atyai szöllőket mind János örökölte. A lóállományt is kettéosztották.

48 Egy újabb birtokrendezés 1325-ben az új adományokat is figyelembe vette, azonban jónéhány birtok közös tulajdonú lett, így Harkavize, Galambháza, Pányok és Dómok.

49 Lehetséges, hogy Dobónak a közélettől való visszahúzódásával, másrészt Pánki Péter fiainak első nagy királyi javadalmaival

50 függ össze, hogy 1327-ben sor került egy nagy családi birtokrendezésre Dobó, János, Pető és Máté között. Az okmányból kiderül, hogy Jakab comes ősi szerzeményeiből Szenna és Csepely Péter fiaié lett, Palágyon, Galamblázán és Dómokon pedig Péter két fiával Jakab cornes fiai osztozkodtak. Viszont szereztek Dobóék Temesben is egy fél falut (Szendrőt). Ruszka, Radies, Bező és Dobrony teljes egészében a kezükön maradt.

51 Az oklevélben nem említett kisebb birtokok Ruszka mellett (Mátyóc, Rát, Harkavize) valószínűleg továbbra is a tulajdonukat képezte. A zempléni négy falu és az abaúji Pányok, Velcsenetelek csere útján és a rokonok érdekében talán veszendőbe mentek.

52 János és Dobó jobbágyfalvainak a lélekszámát nem ismerjük. A vásárlások három falu nagyságára nyújthatnak közvetett adatokat. Láttuk, hogy a XIV. század elején Mátyócot 50 márkáért vették meg, a következő évtizedekben Ruszkát 170 márkáért, majd Csepelyt 40 márkáért. Az árkülönbség Ruszka és a másik két falu között (130—120 márka) részben a jobbágy telkek számával, részben egyéb tartozékok jellegével magyarázható. Ez utóbbi az átszámítás lehetőségét nagyon megnehezíti. Másrészt országosan nagy különbségek mutatkoznak egy-egy sessio értékére vonatkozólag.

53 Ung megyei példánk pedig csak két nemzedékkel későbbi időből van. 1374-ben a Nagymihályi család ungi birtokait felbecsülték. 95 lakott telket 4 kőtemplommal, egy malommal, várral és vásárvámmal összesen 237 márkára értékelték. 65 népes telket 2 malommal 178 márkára becsülték. Mindkét esetben azonos birtok tartozott a sessiokhoz: 25 ekényi (3750 királyi hold) föld. 14 népes telket 4 malommal, egy kőtemplommal és 12 ekényi földdel 97 márkára értékeltek.

54 A 14 mansio 97 márkás árát alighanem a 4 malom miatt becsülték ily magasra. Ezekből az adatokból esetleg arra lehet következtetni (nagy hibahányadossal), hogy Ruszkán mintegy 60 háztartás volt, Csepelyen és Mátyócon 8—10. Az 1327—1332. évek közötti időből megmaradt pápai tizedjegyzékek a települések lélekszámához valósabbb értékű becslésre adnak lehetőséget. Sajnos Csepelyre nem találunk adatot, de Ruszka nagyságrendje kitűnik. Abban a jegyzékben, ahol teljes adójával Ruszka is szerepel, az adózás mértékének a sorrendjében így következnek az Ung megyei helységek: Kapós 48, Ruszka 24, Palágy 23, Ungvár 20, Szeretva 10, Császlóc 10, Tiba 9, Szűrte 9, Csicser 8, Mátyóc 7, Bézs 6, Kérész 3. — Egy másik jegyzékben Gajdos 56, Ungvár 22, Palágy 14, Tarnóc 12, Palóc 12, Batva 12, Csicser 10, Rákos 10, Kesztolcs 10, Karcsva 10, Tiba 9, Szenna 8, Szűrte 8, Őr 8, Dubrinics 8, Mátyóc 7, Bézs 6, Keréz 5, Szelemené 4 garassal adózott. Beregben Dobrony adója 4 garas volt.

55 Ruszkát a tizedjegyzékek alapján Ung megye legnépesebb települései közé sorolhatjuk. Ruszka 3,4-szeresen többet adózott Matyóénál, vételára is pontosan 3.4-szerese volt. 21