Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 10. (1972)
Szabó János Győző: Adatok Dobó István élettörténetéhez
A vételár-adózás-jövedelem összefüggései kézenfekvőek. Viszont nyilvánvaló, hogy a jövedelem nem egyszerű függvénye sem a lélekszámnak, sem a falubirtok nagyságának. Ruszka határa alig egyharmada volt Dobronyénak, mégis I. Károly alatt hatszorosan többet adózott. 5sa . A jobbágytelkek száma nincs a falubirtok nagyságával pontos arányban. 550 A nemesi birtokközpontok az Anjouk korában nem voltak okvetlenül a legnépesebb jobbágyfalvak. Nagymihálynak 1374-ben vára, két kőtemploma és vásárjoga ellenére is mindössze 23 lakott beltelke voIt. 5(! Népesség-statisztikai következtetéseinknek tehát nemcsak az ungi lakott sessiok becsértékét, a falvak vételárát, a pápai tizedek adóját, hanem sok mást is még tekintetbe kellene venni, hogy a valóságot megközelíthessük. Aligha tévedünk, ha Ruszka magas vételárát és adóját, kicsiny határát tekintve a tartozékokra nyomatékkal utalunk; malomra, kőtemplomra, a pupsai nemesek udvarházára, amelyet Pánki Jakab és fiai maguknak otthonul szemeltek ki 56a , s ha Ruszkát ezért csak kb. 20—25 sessios településnek tekintjük a XIV. század első harmadában. //. Válságok I. Lajos korában Pánki Dobóról 1327-ben történik utoljára említés. 1334-ben kiskorú gyermekei olymódon tűnnek fel az okleveleken, hogy atyjuk ekkor már kétségtelenül nem lehetett az élők sorában, talán már 1332-ben sem élt. Ettől az évtől kezdve János öccse neve mellett Bátor (Batur) előnevet tüntetnek fel az oklevelek, eleinte csak személyes megjelenése esetében. 57 Bátor helynevet ez időtájt a Pánkiak birtokai között nem találunk. Ezért elképzelhető, hogy ragadványnév, amely alkalmas volt családja tagjainak világosabb megkülönböztetésére. 58 Törvényeink értelmében az atyai ház a kisebbik fiút illette. Elképzelhető, hogy Bátor János lakott Ruszkán és magához vette Dobó árváit. Miután felnőttek, elköltöztek, s a közülük megmaradt Jakab, Bátor János halála körüli időben tért csak vissza Ruszkára Galamblázán épített kastélyából. Mindezekre a ruszkai előnév okleveles anyagának elemzéséből következtethetünk. A de Ruzka elsőízben Pánki Dobó említésénél tűnik fel, majd 1339-ben Bátor János és a még kiskorú Jakab és Balázs neve mellett olvasható. 59 (Dobó Miklós ekkor már törvényes korú és önállósíthatta magát, ezért nem szerepelt 1339-ben az előnév az utóneve mellett. 60 ) A „de Ruzka"-t ezután tizenhárom évig csak Bátor János neve mellett tüntetik fel az oklevelek. 1354-ben, Bátor János utolsó okleveles jelentkezésénél fordult elő egy olyan kifejezés — nobiles de Ruzka — amely Dobó Jakabra is vonatkozik. 61 Dobó Jakab ruszkai illetősége azonban még nem volt véglegesnek tekinthető: egy 1357. évi periratban de Ruzka és de Galambháza előnevekkel illették. 62 Végül is Bátor János legidősebb fia költözött Galambházára, de a Bátor család a ruszkai előnevet még a XV. század első felében is használta, a férfiág kihaltáig. Meg kell jegyeznünk, hogy egy 1359 évi oklevél Dobou-i Dobou fia Jakab címzése nem Dobó helynévre utal, hanem a Dobó utónév családnévvé alakulásának korai példája.^ Pánki Dobó életének lealkonyodásával párhuzamosan unokatestvérei, Pánki Péter fia Pető és Máté kerültek közelebb a királyi udvarhoz. Erre nemcsak a jelentős birtokadományok vallanak, hanem Tuz (Thuz, Tuuz) Pető beregi főispáni tiszte is. 64 Lehetséges, hogy Tuz Pető sejthetőleg korai halála volt csupán az akadálya a család további emelkedésének. Elképzelhető, hogy Tuz Pető kapcsolatai később megromlottak; hiszen még beregi comesnek titulálták, amikor 1338 —39-ben elperelték tőle és öccsétől (és rokonaitól) Kisszeretvát 65 , öccsétől és Bátor Jánostól Kereplyét. 66 Ekkor vesztették el Dobó fiai Rát falut. Bátor János a Dobó fiúk képviseletében hiába mutatta fel atyja 1263-ban kapott adománylevelét. A bíróság Simon fia Tamásnak adott igazat, mivel IV. László oklevelén kívül I. Károly provilégiumával is rendelkezett. 67 Úgy látszik V. István ifjabb királyságának adománylevelei értéküket 22
