Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Kovács Béla: Kortársi feljegyzések az 1831. évi Heves megyei kolerajárványról
A Felséges Istennek sz. Keze meg nehezedett rajtunk, a Világ s abban mindnyájunk el-fajultságának igazságos büntetésül, ujabb szomorúak, ujabb s rémítőbb veszélyek lebegnek már fejünk felett, messze országokbul szóllitott az Isten öldöklő s pusztító fegyvert ellenünk, hogy nagy részről semmivé tétessünk, s mint Háládatlan Nép ki-törültessünk az Élők számábul. - Egy eddig Hazánkban, de még Európában is ösméretlen mirigy Nyavalya köszönt be a folyó 1831-dik Esztendő Junius Holdnapjába 10 Édes Magyar Hazánkba, ezen szerentsétlen nevezet alatt Cholera vagy-is Epe-kórság E gyászos vendégnek eredeti lak-helye Kelet-India, a Népek és Nemzetek ostorozására, a gonosz el-fajultságnak leg méltóbb büntetésére ezen nyavalya eredeti fészkébül kikelvén sebes lépésekkel 1817-dik Esztendőtül fogva 1824-dik esztendőig külömbféle tartományokba dühösködvén, ismét 1829-dik esztendőben az Orosz Birodalomban ki ütött s pusztított. - A Magyar Haza a külső tudósitásokbul olvasván, hány milliomok lettek áldozatai e dögheletes mirigynek, mennyire szánakozott sorsán a szenvedőknek, annyira kezdett félni közelitésétül, minthogy észre vehetőleg közelebb és közelebb sietett. A mitől a Haza félt, s kérte Istenét el-tartóztatván, a meg foghatatlan Isteni Szent végzések tetszésébül tsak ugyan meg történt a Cholera vagy Epekórság, minek utána Galíciába dühösködött volna, minden szorgalom és vigyázat ellenére Édes Magyar Hazánknak kebelébe is ki ütött szerentsétlenül, különösen pedig Szolnokba és Poroszlón, a hova a só hordók által hozattatott. 1L Ennek köz-hírül tétele után mi lehetett egyéb következés, mint az egész Hazának a kétségbe esésig lett meg zavarodása. A Vármegye, s annak meg-becsülhetetlen Első Al-Ispánja Br márk-falvi Földvári Földváry Ferentz több jó érzésű Tiszt-viselőkkel semmit el nem mulattak, mi által ezen mirigy további terjedését akadályoztathatták, gyors lépésekkel a faluk, városok el zárattak, hogy szabad közösülés ne légyen, különösen Szolnok, Poroszló és Heves várossá erős őrizés alá tétettek, 12 hogy azokbul egy lelket sem bocsájtanának ki, de egyéb betsületes helyeken is mindenütt vasvillás emberek állnak, s egyik helybül az másba nem eresztenek, hacsak passusa nincs, hogy egésséges helyről jön. Én magam a Napokba Gyöngyösön keresztül Detkre menvén, sőt tegnap Tarjánba, passust vittem magammal, s ugy bocsájtattam útnak, a mint a Passusomat örök emlékezetre az Patai Archívumba be is tettem. Annyi igaz: hogy most oly zavarodásba élünk, hogy szinte fejünk fáj belé, az ember egymást rémíti, már ha két ösmerős öszve jön, a cholerárul beszél, igy minden Társaságnak fő tárgya szinte ez. - Egy órába hisszük, hogy van cholera, más órába biztattyuk magunkat, s tsak azt mongyuk, hogy az éhség következése, most ragadónak mongyuk, most ismét tagadjuk, most azt vitattyuk, hogy a levegő által származik, már ismét emberről-emberre származni kiáltyuk, még a jó Barátok is ritkán tsókollyák meg egymást. - A Paraszt ember most leg boldogabb, aratgatván eszébe sem jön a choleráról tűnődni, tsak azt kéri Istentül, hogy jól lakhasson. Egyéb eránt a Patikárusok állig győzik készíteni a mentő szereket, a preservantiákat, a mit tsak hallunk, mindent meg szerzünk, nékem is van háromféle is. 13 De a Doktorok is tsak haboznak, egy nyomon nem beszélnek, néha cholerát ösmérnek, néha nem, nem tudunk elmenni az eszeken, s nyughatatlanságunkon semmit sem könnyebitenek. A Curirok Pestbül, Budáról egymást érik. A Szolga-Birák már ide, már amoda rendeltettnek. - Különösen Hatvány Várossá mellett nagy őrizet feküszik, s oly szoros fel-vigyázat van, hogy Pest felé senkit nem bocsájtanak, hanem ha valaki fő, ki oly helyekről jön, a hol a veszedelem magát mutogatta, Hatvannál Contumatziát (vesztegzárat, karantént K. B.) kell néki tartani 9-13-15 napokig is. - Már Heves Vármegye részérül nyomtatásban is jött e veszedelem eránt tudósítás, melynek fő tárgya A cholerának ösmértető jelei, a Rendszabályok a szerentsétlenség esetére és Orvoslás módjai Ezen nyomtatvány is be van téve a Patai Parochiális Archívumba, olvashattya a később szerentsésébb Ivadék. Végezetre ezen tárgyban tsak azt mondom, nem tudom mit szánt reám, s reánk Pataikra az Isteni imádandó Gondviselés. Egy el-rémült nép Nem bizonyost nem beszél, a mit beszél, toldva adja elől a szerentsétlenséget, igy én is, ne hogy a halandóságot, mely az al-földön van, többre tegyem, inkább hallgatok. Annyi igaz, hogy két hiteles levélbül, a VIspányhoz mely íratott, tudom, hogy Poroszlón egy nap 25 ember esett el 81 beteg kö93