Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

3. A sírok környezete Övvereteink párhuzamainak a számbavételénél figyelembe vettük előfordulási helyüket, környezetüket. Szükséges tehát, hogy a kisnánai 1. és 3. sírok környezetét is megvizsgáljuk. Kronológiai szempontból ennek irányadó jellegét nem lehet tagadni. Szelvényünk felső sírrétegében még két mellékletes temetkezést találtunk. A 4. sírban a csontváz melltájékán kampós felerősítésű vascsat feküdt (20. kép 2.). Bár a tárgytípus pontosabban nem keltezhető és ritkán fordul elő, egy távoli hasonmására rámutathatunk: Szabó Kálmán háromszögletű csattesttel közölt le egy példányt, mégpedig olyan temetőből, amely csak koraibb gótikus (XIV-XV. század fordulója körüli évtizedekből való) leleteket tartalmazott/'

0 - A kisnánai 45. sírban a csontváz mellkasában Albert 1439. évben vert ezüst érméjét találtuk" (20. kép 3.). A gyér adatok azt sejtetik, hogy a kisnánai 1. és 3. sírok XV. századi környezete nem olyan késői jellegű, mint amilyent az övek hasonmásainak vizsgálatánál találtunk, s ez arra int, hogy a párhuzamoknál szóba került alsó időhatárokat fogadjuk el öveink keltezésénél, tehát a Mátyás kor első felét, a XV. sz. harmadik negyedét. Ekkor áshatták meg az 1. sírt is. A 3. sír öve a földbe a XV. század utolsó évtizedében kerülhetett. A kisnánai vár templom körüli temetőjének egy része tehát a XV. század végéig használatban volt. Alig lehet kétséges, hogy a XV. század közepétől, a falszoros és a belső kaputorony megépítése után, ide csak a Kompolthyak közvetlenebb környezete temetkezett. A temető végleges felhagyása a főúri család 1522. évi kihalásával és az új birtokos intézkedéseivel függhet össze. Szabó János Győző JEGYZETEK 1 Pamer Nóra. A kisnánai vár feltárása. Magyar Műemlékvédelem 1967-—1968. (Bpest 1970) 300— 302. 2 1966. IX. 14.—

X. 14. között 18 munkanapon dolgozhattunk. 3 A 22. sírban levő bronzból, a 36. és 55. sírokban feltártak ezüstből készültek. A hajkarikák kiszélesedő S-végű lemezén párhuzamos rovátkák láthatók. A hajkarikák álmetszete az 55. sírban rombikus, a 22. és 36. sírokban kerekedő. A 22. sír hajkarikájának S-vége keskenyebb, de ez a darab is egyenletes szélességűre kalapált. Török Gyula szerint a barázdálás és a kmez egyenletes szélességűre kalapálása az S-végű hajkarikák viseletének a későbbi korszakára jellemző, a XI. század közepétől a XII. század második feléig. Ezután nagyobb méretű hajkarikák terjednek el és újabb típusok jelennek meg, amelyek különösen lengyel és orosz földön honosak. {Török Gy., Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert Archeológia Hungarica XXXIX. [Bpest 1962] 100—101) Itt jegyezzük meg, hogy a 36. sír koponyája mögött marha felső állkapcsából való őrlőfogat is találtunk. 4 A két ezüstlemezes félgömbből összetett fejének a felső része elveszett. — A melltű egyetlen keltezhető párhuzamát a Békés—povádzugi temető 75. sírjából ismerem, ahol a koponya jobb oldalán került napvilágra egy bronzlemezből való kettős kúpos végű tű. Ugyanitt a sírban kisebb méretű, bordázott végű hajkarikák mellett nagyobb méretűek is előfordultak (az egyik vastagabb átmetszettél). Ez a körülmény a sírt a XII. század közepe tájára keltezi. A temetőtérképen az egyik utolsó sírcsoportban található, II. Béla érméjével datált sír közelében. (Trogrrayer Ottó, X—

XII. századi magyar temető Békésen. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. [Szeged 1962] 13., 22., 25.) A kisnánai 55. sírunkat a melltű figyelembevételével a XII. század első felénél korábbra nem keltezhetjük. 5 CNH. I. 123. Huszár Lajos meghatározása. Szíves szóbeli közlése szerint ezt az éremtípust a kutatás csak feltételesen keltezi III. István (1162—1172) korára. De egyáltalán nem kizárt, hogy II. Béla, II. Géza vagy II. István verette. 6 A 22. sír mélysége 110—115 cm, a 36. síré 133 cm, az 55. síré 145 cm, a 63. síré 153 cm. — Itt jegyezzük meg, hogy a 22. sír hajkarikája másodlagos helyen jutott felszínre és a nevezett sírhoz való tartozása bizonytalan. Sajnos ugyanez mondható a 63. sírban talált érméről is. 5 Az egri múzeum évkönyve 65