Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Szabó János Győző: Gótikus pártaövek a kisnánai vár temetőjéből

2. Az övveret típusok párhuzamai Nagy szí jvégünk ornamentikáját meghatározza a liliommal egybeszőtt mérműves ablak motívuma. Hasonmásain az építészeti mintaelemek talán világosabban jelentkez­nek, de kérdés, hogy ez korábbi stílust tükröz-e? Az ugró kutya ábrázolása, amennyiben ez vadászjelenetet érzékeltet, akkor párhuzamba állítható egy Mohács-Cselén szórvány­ként előforduló szíjvégi verettél. Az alakra egyező lemezen szintén mérműves kétosztatú ablak látható és felette kiterjesztett szárnyú madár, talán vadászsólyom. 32 Szíjvégi lemezünk díszének jól keltezhető párhuzamát ismerjük Ladánybenéről. Az LI. sír övének kapcsoló tagjain kétosztatú mérműves ablakot láthatunk liliomos mintaelemmel összenőve. i! Ennek az övgarnitúrának a négyzetes veretei csaknem egyező díszűek a benei temető XLVI. sírjának négyzetes lemezeivel, a sírban Mátyás érmét találtak. 34 A kisnánaival azonos préselőmagon készült az ohat-telekházai templom körüli temetőből való nagyszíjvég (19. kép 1.). A pártaövet hosszúkás téglalap alakú veretek borították; a díszítés két ellentétes irányba szökellő háromágú palmetta (19. kép 2.). 35 Hasonló leveles díszítéssel készültek a kerepesi öv nyúlánk lukvédő veretei. A leletegyüt­test Kralovánszky alán a XV. század végére keltezte. 30 A 3. sír függesztő ver étének viszonylag közeli párhuzamát az egyik tiszaúj falui övgarnitúrában láthatjuk. A téglalap alakú lemezen a kivágás itt egészen keskeny. 363 A tiszaújfalui övgarnitúra négyzetes díszeinek hasonmásai egy jól datálható sírban is előfordultak: a csúti temető XXXII. sírjában a koponyán mint pártadíszek feküdtek 11. Ulászló érméje mellett/ 6 * 3 E négyzetes veretek távoli analógiái a kisnánai 1. sír öv­veretei. A3, sír övére pótlólagosan íelszegecselt díszlemez párhuzamait - a fentiek fi­gyelembevételével - késői környezetben kellene megtalálni. Egy salgótarjáni övön kilencesével, rozettával megszakítva sűrűn borították az övet, mint Kisnánán az át­tört díszű veretek. Ez a temető érmekkel Mátyástól I. Ferdinándig datálható. 37 Dísz­lemezünk közeli hasonmása Csúton is napvilágra került, az L. sírból 38 , Mátyás és II. Ulászló pénzeivel keltezett sírok környezetében és azokkal hasonló tájolásban, amely körülmény a csúti temetőben Gerevich László szerint bizonyos mértékig kor­meghatározó. 39 Kissé távolibb analógiája a csúti temető XLI. sírjából ismeretes, ame­lyet Mátyás korára keltezett Gerevich.™ A minta párhuzamával verőtövön is találko­zunk, amely viszont a XIV. sz. második feléből való/' 1 Ez a típus tehát igen hosszú ideig divatozott. A piskóta alakú áttört díszű vereteink formailag levezethetők a felsőszentkirályi kun sír kettős-liliomos vereteiből/ 2 Hasonlóbb veretek sorozata került felszínre a földvári temető 62. sírjából, amelyek a kisnánainál zömökebbek és nem áttörtek; a nyílások he­lyén is félgömbök ülnek. 43 A garnitúrához olyan csat kerete járul, amely alaki szem­pontból a kisnánai 1. sír csatjával összevethető. Érdekes, hogy egy másik földvári sírban (64. sz.) a keskeny övön négyszögű díszek szerepeltek, a kisnánai 1. sír övdíszeihez ha­sonlók. A földvári temető feltárt részét Papp László „középkor végi, a mohácsi csatát közvetlenül megelőző időből" valónak tartotta/ 4 Ügy látszik, hogy a kisnánai övveretek párhuzamai egy viszonylag késői korszak­ba, Mátyás és II. Ulászló korába vezetnek bennünket. Az újabb Heves megyei feltárá­sokból ismert analógiákra (Gyöngyöspata) egyelőre csak általánosságban hivatkoz­hatunk/ 10 64

Next

/
Oldalképek
Tartalom