Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

mennyi külön bejárattal. Az istállókban marhát és lovat együtt, illetve vegyesen tartottak. A nagyobb istálló mellé vagy önállóan, vagy külön bejárattal takarmányos fülkét is vágtak, de ha nem volt rá hely, az ajtó mellé földbe vert dorongokra vesszőből fonták. Minden istállóban még vágáskor kőből hagyták ki a jászolt, természetesen akkor, ha a helyiség eredetileg is istállónak készült. Csak a lovas, szekeres gazdáknak volt szükségük íészerre, ezért ezzel is ritkán találkoztunk és olyan udvarokon, ahol a barlanglakást már felváltotta a fennálló ház (67. ábra). Az ilyen nagyméretű üregek funkcióváltozására jellemző a Rákóczi u. 13. szám példája, ahol másodlagosan kenyérsütő kemencét és húsfüstölőt építettek be az elejére, a belsejét pedig fáskamrának, szerszámosnak használják (60. ábra). Kisebb jelentőségű építmény Sírokon a borospince, mert a lyukakban lakó szegénységnek sohasem volt szőlője, illetve az 1945. évi földreform juttatott valami keveset nekik is abból a jelentéktelen mennyiségű szőlőterületből, ami egyáltalán a falu határában van. Ennélfogva kevés a pince és ezek is, mint a többi gazdasági építmény, külön bejárattal nyílnak az udvarról többnyire a lakás mellett, de valamivel mélyebb szinten vagy az udvar szintje alatt vannak. Az elenyészően kevés bor mellett főleg krumplit tartanak benne. Minden barlanglakás mellett van sertésól és baromiiól, s ezek kis terjedelmüknél fogva többnyire elférnek a lakás közelében, természetesen kőbe vájva. Sertésólból sok helyen kettő van, külön a süldőknek és külön a hízóknak. A tyúkok helye ritkán - a legegyszerűbb megoldással - a lyuk feletti sziklán van, ahol a szabad ég alatt hálnak. Gyakoribb a kőbe vájt tyúkól, sokszor a helykihasználás érdekében az ólaknál magasabban, a tyúkok pedig létrán közlekednek az ólba (71. ábra). A barlanglakás udvara nagyon szűk és ahol tágasabb, annak köszönhető, hogy több hajdani lyuk előtere került közös tulajdonba. A kis udvart a hagyomány szerint régen nem kerítették, csak a szomszédok felé jelentett választóvonalat egyes helyeken a természetes szikla. Ma minden udvar kerített a legkülönbözőbb anyagokkal, közöttük helyben előállítható a sövény és a kőkerítés. Utóbbi épp úgy kötőanyag nélkül - csupán földdel kötve - készül, mint a fennálló házak fala. A kerítés vagy a ház előtt nem ritka a terméskőből faragott padka, ahová alkalmankint kiülnek az emberek (65. ábra). A kőlyukak udvarának legszembetűnőbb vonásai a különböző szintekre vezető lépcsők, mindig az udvar talaját képező riolittufába vágva. Kevésbé feltűnő, de annál fontosabb az a primitív módszer, amellyel az egyes üregek bejáratát védik az esővíz becsurgása ellen. Képeinken szépen kirajzolódik az a szabályos, illetve szabálytalan, szamárhátív alakú vájat, amit a bejárat fölé alkalmaznak ebből a célból (76-7. ábra). Ezek a vízorrok lényegében az eresz funkcióját igyekeznek betölteni, ha nem is teljes igénnyel. Dolgozatunk első részében a levéltári adatok arról vallottak, hogy a lyukak lakói a zsellérség közül kerültek ki. A barlanglakók nagy többsége ma is szegény ember és ezért egyszerűek a lakások, ezért olyan kevés a hozzájuk csatlakozó gazdasági építmény. Feltűnő azonban, hogy a barlanglakók nem képezik a siroki társadalom legszegényebb, legelesettebb rétegét. Ez ugyanis a cigányság. A cigányok napjainkban a falu szélein három csoportba tömörülve laknak: a Kastó vőgyin és az Alvégben a Cigány bányának nevezett területen már 1860-ban kétségtelenül és bizonytalan idő óta a Pincéskúton. A cigányok nagyobbrészt egysejtű, kezdetleges putrijához viszonyítva a barlanglakás feltétlenül magasabb, civilizáltabb fejlődési fázist jelent. Mégis az állapítható meg, hogy egyetlen lyukban sem lakik cigány család, inkább a maguk nemzetiségi keretei között, a többiekkel együtt maradva igyekeztek elmaradott lakásviszonyaikon javítani. A család és a rokonság összetartó ereje mellett ennek az is magyarázata lehet, hogy a lakatlanná vált barlanglakások sohasem váltak gazdátlanná, egy-egy bekerített udvaron a másik lyuk vagy a fennálló ház mellett gazdasági funk350