Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

Ez utóbbiak sokszor a barlanglakás előterét, szűkös udvarát képezik. A telkek szinte kivétel nélkül bekerítettek, a kerítésen kapuval. Beépítettségük nem hasonló a környéken domináns soros elrendezéshez : ritka a több lakóházas udvar, de erre is van példa. A faluderék délnyugati részén a Juhász-szög osztatlan, nagy lakó-telek egy család régebben rendszertelenül épített házaival, amelyek újabban a soros elrendezést követik. A falu határában szinte önálló településként áll Kőkút puszta, a Mátravidéki Fémművek közelében. Kőkút egyszerű és kevés telket magába foglaló települési rendje a sirok-verpeléti országúthoz és az onnan Liszkó felé elágazó bekötő úthoz igazodik. Középületei Sírokon vannak, itt csak alsótagozatos iskola és üzlet működik. Lakott helyek még a siroki határban Alsó-Rozsnak, F első-Rozsnak, Kútvölgy és Nagyberek, jelentéktelen számú, kisebb népességgel. Sirok mai településhálózatának kialakulását a XVIII. század derekától kísérhetjük figyelemmel. A jobbágy és zsellér lakosság számára vonatkozó adatok már korábban rendelkezésre állnak, de topográfiai jellegű adatok első ízben csak 1744-ben. Az Aba nemzetség kései örököseinek, a Haller családnak és a négy lineának válakozási perében szétosztják ekkor a hatalmas birtokon belül Sirokot is, mind a falu belterületét, mind annak határát. Az eljárás eredeti szövegezése nem maradt ugyan meg, de egy 1794-ben keltezett tanúvallatási jegyzőkönyv felidézi a negyven évvel korábbi eseményt: „Haller részre jutott bent a Helységben a Debrei József házátul kezdvén nap nyugott felé egész a malomig (más iratban: Serházig), visszafelé való sor a Mészár székig, a Négy Lineán levő Uraságoknak pedig az Alvégi része a falunak jutott." Ezek a megjegyzések a település formájára és kiterjedésére utalnak, de megértésük csak egy harminc évvel később készült térképfelvétel segítségével lehetséges. Erre a későbbiekben még visszatérünk. Egyébként a terület leírásakor mai formájában említik már a Hárskút és Pincéskút vízneveket.

17 A birtokmegosztó per iratai a belterület után a határ elkülönítésével foglalkoznak. A középkori falvak területi önállóságát fenntartva, a siroki határt négyfelé osztva írták le: Sirok, Kőkút, Nagyberek és Rosnak nevek alatt. Ezek a falvak még a török időben pusztultak el, lakosságuk vagy megsemmisült, vagy a közeli településekbe menekült. Ilyen módon némi hitelt adhatunk a siroki néphagyomány azon közlésének, hogy elődeik más faluból, nevezetesen Rozsnakról költöztek a mai faluhelyre. A siroki határ földrajzi nevei nemcsak akkor, 1744-ben, hanem még ma is emlékeztetnek e határrészek hajdani belterület jellegére. Rozsnakon például az Egyház völgye (1744), a Szer ők (1744), az Alma lápája (1744) és a Kovács völgye (1970) utal erre, esetleg még Alsó-Rozsnakon a Bori szállás (1970) és a Simon telki (1970). Ilyen nevek Kőkúton a Gönczi szállása (1744), a Kútvölgye (1744) vagy Kútvőgy (1970) és a Balyi szállása (1744), illetve Bai szállás (1970). Ugyancsak Kőkúton a hajdani település lakosságának szokásait idézi a Szent Iván dombja (1744, 1970) név és egyúttal azt is bizonyítja, hogy a régi népesség szokásai - legalábbis ennyiben - megegyeztek a mai sirokiakéval.

18 Lakott helyre vall továbbá Nagyberek határában a Külső és belső hálóhely padgya (1744), valamint a Kis cseresznyés és Nagy cseresznyés (1970), a középkori siroki határban pedig a Bors állása (1744). - A Rácíalu középkori nevet ma a határ északnyugati részén a Külső Rácíalu és a Rác-íalu határrészek őrzik; Nagyberek emlékére pedig több hasonló név {Nagyberek, F első-Nagyberek stb.) utal. A II. József korában készült katonai felvétel (1780) az első térképes ábrázolás Sirok településformájáról. A térképen három utca, illetve házsor rajzolódik ki. Északkeleten az Egerbe vezető út mentén mindkét oldalon állnak házak kisebb megszakításokkal. A szélső, nagyobb méretűnek látszó épületek a földesurak lakóházai és gazdasági épületei voltak. A hagyomány ezt az egész utcát Hárskútnak nevezi és ennek keleti végére helyezi a hajdani uraságok telkeit.

19 Ettől az úttól északra látunk egy. 329