Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Bakó Ferenc: Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben

határa) különben még sokáig megtartották jogi különállásukat, ami főleg a terület birtokosainak pereskedése során tűnt ki. A birtokosok a középkorban az Aba nemzetségből leágazott családok, majd a XVI. században az Országh, később a Nyáry család. A XVII. században a Nyáry család is kihalt és a hatalmas birtokot - aminek csak kisebb része volt Sirok - öt família örökölte olyan arányban, hogy a báró Haller család a birtok felét, a többi négy - Bossányi, Orczy, Szunyogh, Török - pedig egyenlően a másik felét kapta.

12 Közben a vár 1596-ban török kézre jutott és Eger várával egy időben, 1687-ben szabadult fel. Az akkor felvett inventárium a siroki alsó és felső várban együttvéve 13 faházat talált és építésüket a töröknek tulajdonította.

13 Ez után mindig több és több adat tudósít bennünket Sirok fejlődéséről, és a különböző összeírások segítségével számot lehet adni a népesség növekedéséről is. A jobbágytelkek száma 1771-ben (763 holdon) huszonhét és fél, 1848-ban harmincegy és fél volt. Ugyanakkor harminchét, illetve hatvannégy jobbágy - továbbá tizennégy, illetve kilencvennégy zsellér szolgált az öt uraságnak. A faluban földesúri majorok voltak,

1

'

1 ami magyarázatot ad a zsellérség számának fenti, nagymértékű megnövekedésére. Az 1828. évi regnicolaris összeírás már 195 családfőt ír össze, akik 80 házban laknak, a lakosság tehát megint jelentősen szaporodott.

10 A falu birtoklástörténetében fontos dátum az 1841. év, amikor gróf Károlyi György megvásárolta a siroki birtokot a Haller örökösöktől és báró Brüdern Alajostól,"' úgyhogy a jobbágyfelszabadítás idején Sirok határának nagyobb része Károlyi birtok volt, majd részben az is maradt. A Tanácsköztársaság bukása után a Károlyi-birtokot elkobozták, állami kezelésbe vették, s így kezdődhetett el a település terjeszkedése, amire azonban csak 1945 után, a földreform következményeként nyílt teljes lehetőség. A falu történetét, annak alakulását igen kedvezően befolyásolta a belterület közelében 1950 táján létesített nagyüzem, ami nemcsak a lakosság egy részének adott munkát, hanem új lakótelepével az egész településnek városias jelleget kölcsönöz. Sirok mai településszerkezetét olyan közlekedési és gazdasági tényezők határozzák meg, mint a falun áthaladó országutak és a belterülettől délnyugatra működő üzem, a Mátravidéki Fémművek. A falu leghosszabb utcái az Egert Páráddal összekötő (24. számú) és a Pétervásáráról Sírokra befutó (2412. számú) múutak mentén húzódnak ; az üzemhez legközelebb eső falurészen pedig munkás lakótelep épült ki a hozzátartozó kommunális épületekkel. Itt tehát a régi falu mellett szinte új falu keletkezett saját centrumával, de minthogy ez a gyár sajátos igényeit elégíti ki, a régi centrum is megmaradt és a maga útján tovább fejlődött. A két országút kereszteződésétől délre és északra van ez a faluközpont a tanácsházával, az iskolával, termelőszövetkezeti irodával, orvosi rendelővel, különböző üzletekkel és bankkal. Ugyanitt, bár a csomóponttól északra és kissé távolabb, dombra építve, a temető szélén szabadonállóan emelkedik a templom. A falu keleti végén az állami erdőgazdaság telkei és épületei kissé különváltan élnek a településen belül. Nem tartozik szervesen a település szerkezetéhez, de a falu megjelenését illetően feltétlenül összefügg vele a vár, a belterülettől északra emelkedő kopár hegyen. A falu felé haladó utas minden irányból először a várat pillantja meg, a csupasz, riolittufa hegyet koronázó falmaradványokat. A látvány évszakonként és napszakonként változóan más és más, de sohasem marad hatástalan az idegenre. A vár látványát egészíti ki a tőle keletre álló két ember alakú, illetve emberi alakhoz hasonlítható szikla, a hagyományban és a nép képzeletében a török asszony és török ember, mások szerint a barát és apáca. - A belterület közvetlen közelében jelentős szerepük van a kőbányáknak mind gazdasági-társadalmi, mind közlekedési szempontból. A falu telkeinek nagyobb része szalagtelek, kivéve a szegénység, a hajdani zsellérek telkeit, amelyek kicsiségükben szabálytalan, de a négyzethez közel álló formájúak. 328