Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Katona Imre: Az apátfalvi kőedénygyár első évtizedei

azomban gyakran be megyén a helységbe, tele isza magát, ha (za) jővén veszekedik káromkodik, a többi közt egy izben nagyon részegen jött haza, az Öregebb Fabrikás Legény azt mondván néki, bizony az Urnák jobban kellene igyekezni, maga hasznáért is, mint hogy a Fabrika hasznával felér. Az Öreg Ur is azért haragszik, hogy se hogy sem igyekszik, tsak idestova járkál - azért nagy káromkodások között illetlenül mond­ván: Solva venia Szarok én az öreg Urnák is, a Fabrikásoknak is, a Fabrikára, és min­denre atta teremtette. Azért tehát és a teremtette Szavakért etzer pofon vágtam mond­ván; hát ez a köszönet Jó tettemért, azt érdemlettem én tőled, tudod hogy egy krajcár nélkül jöttél ide az uti költéget is én attam, itt is már ötödik holnapja hogy gyerme­keiddel együtt keserves véres verejtékemen tartalak; - ha tehát ugy cselekszel, én azt teszem, hogy más Verkfirert fogadok, a ki Serényebb, tudományosabb, és tökélle­tes edényt fog produkálni. Nekem a Fabrika mostanáig már többe van 400. forintom­nál, néked látom tsak a nyelved nagy, sok haszontalan és csábító beszédekkel, előre való ditsekedésekkel s biztatásokkal producálod magad, igyekezet pedig s előmenetel nints - és ezért nagyon meg ijedvén, hogy más Verkfirernek fogadásával ijesztettem, azonnal előbb Kasznál Úrhoz, onnan Egerbe Fő Tisztelendő Úrhoz helytelen ravasz panasszal" fordult. Fáj neki, hogy meghallgatásra talált, de meggyőződése, hogy »Fő Tisztelendő« igazságosan mérlegel s vádjainak nem ad helyt s azt is »tekintetbe venni méltóztatik, hogy az én igazságos panaszaimnak inkáb, mint sem az ő ravasz Vádjai­nak helye lehet, minek utánna az ő hitszegésére s csábitására a kedves és hasznos fek­vő Jószágotskámtól meg váltam, azt a Fabrikára költöttem, adósságba vertem maga­mat, sőt még őtet is mostanáig gyermekével együtt abbul tartottam a Kedves ártatlan és példás Házam népének tetemes rövidtségével, tsak élelmére mostanáig kész pénzt 68 ftokat 56 xkat a Vádolomnak ki adtam - a két Fabrikás Legénynek minden hol­napra 68 ft, a Nap Számosoknak mostanáig több 30 fnál, két izben a Glazurhoz Mate­rialékat meg vásárlottam és egyéb költségeket meg téve, már alig akad egy néhány Krajtzárom,- - Most már Semmi jövedelem nélkül egy részről itten negyed magam­mal éltem, más részről pedig Miskoltzon Oskolába járó két fiamat s egy Leányomat táplálnom, ruháznom, s azok számára Házbért fizetnem kelletik; a Szivem majd meg hasad értek, mert most tsak éheznek, koplalnak a miatt, hogy Vádoló csábitására min­den tehetségemet a Fabrikára fordítottam, tőlök meg vontam s nékik rövidséget tet­tem; - ekkoráig ugyan ők is Szegények a Koplalást is békeséges tűréssel Szenyved­tek azon remény alatt, hogy ha a Fabrikából haszon lesz, majdan ki pótolódik, most már nem tsak el Szomorodnak, de még a tanulástól is kedvek el esik. ­Majd Schnier szerint Egerből visszatérve mellét verve állította »No már most én vagyok itt az ur, én vagyok a Fabrikás, én reám van adva a Fabrika. Mellyre, majd tsak el nem ájult Szívvel nem tudtam mit felelni, hanem azt, jól van, ha már te leszel Uram s parantsolom, ha reád van adva a Fabrika, miért nem költöttéi tehát te reá ­Valóban is nagy Szarvat viseli az óltától fogva . . . Már az ólta azt is kifundálta, hogy a midőn haszonnal két fele osztozván, az én fele részembül ki veszi magának a Verk­firerségért minden holnapra 60 fkát, az edény festetéséért is 60 fkát és igy 120 fkát minden holnapra, akkor nékem nem hogy valami jutna, de nem is telne ki, és igy Lelki esmeret ellen való dolog lenne, mert ugy egész haszon az övé lenne . . ." A levél szerint az apátfalvi gyár 1834 végén, 1835 elején már üzemelésre készen áll. A gyárat nem a bérlő Schnir András létesítette, hanem a tulajdonos egri szeminá­rium. A bérlő és a Verkführer - akinek neve sajnos nem derül ki a levélből - Mis­kolcról került Apátfalvára. Ebből nemcsak azt tudtuk meg, hogy az 1842-es üzemelés elindítói miskolciak voltak, vagy olyanok, akik rövidebb, hosszabb ideig dolgoztak Butykay miskolci gyárában, hanem azt is, hogy a gyár első üzemelői is Miskolcról kerültek Apátfalvára. Ennél tudni kell, hogy Butykay miskolci gyárát egy ízben 1836­264

Next

/
Oldalképek
Tartalom