Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Katona Imre: Az apátfalvi kőedénygyár első évtizedei

felbukkanó Jacob Schrab, a morvaországi Znaimból került Apátfal vára. Ezzel tulajdonképpen Petriknek arra az állítására is magyarázatot találnánk, hogy miért gyártottak Apátfalván „eleinte csak barna edényt (znaimi edény). „Miután azonban Petrik szerint a znaimiről „csak későbben tértek át a fehér kőedény gyártására", a fekete edények készítését mégsem helyezhetjük Hüttner idejére, vagyis 1842 és 1846 közé, hanem egy ezt megelőző időszakra kell áthelyeznünk. Petriknek - ahogy nagy keramológus társának, Warthának is - komoly kerámiagyűjteménye volt, s a tárgyi anyag megítélésében alig tévedhetett, miután valószínűleg konkrét anyagismeretén alapult. Tehát nemcsak Hüttner rövid apátfalvi szerepére és az alapítás körülményeire utaló észrevételekből következtethetünk az apátfalvi kőedénygyárnak egy Hüttner előtti - tehát 1842 előtti - működési szakaszára, hanem Petrik finom észrevételéből is. Ezek szerint az apátfalvi kőedény gyár alapítására vonatkozó kutatásainkat az 1842 előtti évektől kell elkezdenünk. Ilyen feltevésből kiindulva kíséreltem meg az 1840 előtti évek kutatását a Heves Megyei Tanács V. B. Levéltárának szemináriumi anyagában. Feltevéseim igazolódtak. Az apátfalvi kőedény gyár alapításának ideje jóval 1843 elé, kb. 1835-36-ra helyezhető. Erről tanúskodik Schnir András, a Szeminárium kanonok vezetőjéhez 1835. január 14-én kelt levele.

12 Megjegyzem, hogy Schnier András levele a név szerint ismeretlen, őt vádoló kőedénygyártó panaszának ellensúlyozására íródott. A levelet kivonatosan közöljük: „Az egész dolognak veleje abbul áll, hogy tudni illik: Minek utánna a Vádolótt a Miskolczi Fábrikának Direktora Biszterszky Imre Ur ottan való munkájától el mozdította a Szolgálat ját ki mondotta, akkor már tellyeséggel nem tudott hoá lenni) : a mint az Egerbe Léttünkbe a Fő Tisztelendő Ur előtt maga is ki nyilatkoztatta, bölcsen méltóztatik emlékezni, midőn ezért esedezett, hogy az Apátfalai (!) Fabrikába mentül hamarabb lakását meg engedni méltóztatna, a mint kegyességéből meg is nyerte, ámbár még akkor Fabrika eránt Semmi véget nem is értünk : Egerből vissza jővén, minden áldott nap háromszor négyszer hozzám futosott (!), oszve (!) tett kézzel az Istenre is rimánkodott, hogy az Apátfalusi Fabrikat el ne botsássam, és hogy annak el kezdésére valami utón módon pénzt Szerezzzek: én azt feleltem neki, hogy a Fabrikához sok pénz kívántatik, én pedig sokat nem Szerezhetek, mert nem sok a fekvő Jószágom, de ő minden képen ketsegtetett biztatott hogy oda Sok nem kívántatik mivel minden készen van, tsak leg alább két vagy harmadfél Száz forint, hogy lenne mivel a Fabrikat el indítani, a Fabrikáns Legényeket két három hétig fizetgetni, és a Glasurhoz Szükséges Materialékat be Szerezni tsak addig, még egy kementzével edényt ki égethessük; hogy akkor mindgyárt lesz pénzünk, és igy a költsön fel vett pénzt is mi hamar visza adhatom, annak utánna a haszonnal felére osztozván, magam is, bódok lehetek a gyermekeim is. - Én tehát Unalmas rimánkodására s illyen biztatásaira a pénznek ki Szerzésébe majd két holnapig fáradoztam s Szemtelenkedtem, a tetemes interesre Sem kaphattam más képen, hanem Szőllőmet, a mellyből esztendőnkint Házam népével táplálhattam, Zologba vetni a nagy interes mellett kintelenittettem. - A Hitvesem és Szeretett gyermekeim naponkínt zokogva s jaj Szóval Siratyák azon Szöllöt, mivel a Gyümölts bőven teremvén benne, esztendőnkint Tavasztól fogva hideg Őszig mintegy Komorájok lévén, abbul éltek. Miskoltzon tett csábító hitegetéseivel azt fogadta, hogy tsak pénzt Szerezzek, ő ugy fog igyekezni, ugy fog dolgozni mint a Marha, hogy mentül hamarabb az edényből pénzt kaphassuk, most már nem ugy beszél, hanem tsak az én erszényemre támaszkodik, a mikor pénzt attain, tsak eszem iszomra volt gondja, etzere 4-5 font petsenye, a mellé jó féle bor. 263