Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)

Sugár István: Papírszükségpénzek 1860-ban Egerben

A megzavart pénzforgalmat még rémhírek is súlyosbították. A még szeptember elején megjelent kormányrendelet „az 1, 2, 5, 10, 50, 100 és 1000 pengő forintos régi bankjegyek"-et a hónap utolsó napjával kivonta a forgalomból.

7 Ennek nyomán október első napjaiban „Egerben és a vidéken azon alaptalan hír terjedvén el a nép között, mintha az egy forintos bankjegyek a forgalomból kivonatnának s érvényteleneknek nyilvánítatnának." Az újság sietett lecsillapítani a kedélyeket, miként csak a régibb úgynevezett angyalos egyes és két forintos bankjegyek húzattak vissza a forgalomból. A jelenleg forgalomban lévő úgy nevezett vörös forintos bankjegyek pedig folyvást forgalomban maradnak."

8 A szükségpénz kibocsátásának körülményei Az Egerben fellépett aprópénz hiányára és a nyomában mutatkozott kedvezőtlen gazdasági jelenségekre az egri hatóságok felfigyeltek. A helyzetet kivált az súlyosbította, hogy a város ebben az időben még igen fontos piac-, illetve vásárközpont volt, élénk kereskedelemmel. (Kivált a Felvidék, Gömör vármegye, Rozsnyó, Rimaszombat ide irányuló kereskedelmi érdeklődése volt jelentékeny.

9

) Zavarok mutatkoztak a szüreti napszámosok bérének fizetésében is. Sőt a spekuláció is fellépett: „. . . vannak olyanok, kik a legújabb időben az ezüst s rézváltópénztőli ágióvételt mind az állam, mind a magánszemélyek kárára űzik . . ."

10 Eger város polgármestere és a megyefőnök között az alacsonyértékű érc váltópénz kérdéséről már szeptember utolsó napjaiban (vagy talán okt. 1-én?) megbeszélés folyt. A tárgyalások eredményeként a polgármester „a es. kir. Heves megyei Főnök Ő Nagysága által odautasíttatott, hogy az említett tárgy feletti intézkedés végett, bizottmányi ülést tartson s e tanácskozmányban részvételre a kereskedelmi testületből is egyéneket hívasson meg."

n A megyefőnöki utasításnak megfelelően azután 1860. okt. 2-án össze is ült a város bizottmányi ülése, amelyen Eger jónevű és tekintélyes kereskedői és iparosai is részt vettek. A gyűlésen Csepcsányi Gellért helyettes polgármester terjesztette elő a tényállást: „. . . az élelmezési és egyéb cikkek bevásárlása, mennyiben az ércpénz hiánya miatt a bankjegyek fel nem váltathatnak, akadályozva van. Ugyanezért a város részétől addig is, még az állam részéről kisebb bankjegyek tétetnek forgalomba, kevesebb mennyiségekre pénztári utalványokat kibocsátani szükséges."

12 Az aprópénz pótlásának Egerben volt egy külön sajátságos oka is, amely megmagyarázza, hogy talán miért éppen itt került először forgalomba I860 őszén szükségpénz: „.. . annál is inkább, hogy a szüreti időszak forgalma alatt a szedők, puttonyosok és egyéb munkások napi béreik kielégíttethessenek, s ezáltal a kellő rend és béke fenntartása kieszközölve legyen."

13 Űgy tűnik tehát, hogy az aggasztó váltópénzhiány az egri kapás nép körében elégedetlenségnek vetette előre árnyékát. A városi bizottmányi gyűlés olyan határozatot hozott, hogy „addig is, még az állam részéről kisebb értékű bankjegyek tétetnek forgalomba, Eger városa részéről 5, 10 és 25 osztrák értékű krajcárokat"

1

'

1 fog kibocsátani. A szükségpénzek „kezelésére" egy háromtagú bizottság nyert megbízatást. Egyben pedig a bizottmány „a szükséges papírmennyiség bevásárlására, úgy az utalványok kinyomtatásának eszközlésére a polgármesteri hivatalt megbízá."

1

'' Megállapítást nyert az ülésen a városi szükségpénz nyomatának szövege is imigyen : „... szám. Eger város pénztári utalványa 5 oszt. ért. krajczárra. Mely állami bankjegyekkel beváltatik s adó- vagy egyéb fizetéseknél elfogadtatik. Eger, October 2-kán 1860. Eger város bizottmánya"

16 250