Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis 8.-9. (1972)
Sugár István: Papírszükségpénzek 1860-ban Egerben
PAPÍRSZÜKSÉGPÉNZEK 1860-BAN EGERBEN I860 őszén Magyarország egyes helységeiben érc váltópénzhiány lépett fel, mely a gazdasági és kereskedelmi életben nem kis zavarokat idézett elő. Egyes helyi közigazgatási szervek 5, 10, 25 és 50 krajcáros névértékű szükségpénz kibocsátásával igyekeztek a bajon segíteni. Eddigi ismereteink szerint október 2-án Eger, 6-án Jolsva, 10-én Dobsina s végül december 12-én Miskolc bocsátott forgalomba ilyen szükségpénzeket. Rimaszombat városának ebből az időből származó szükségpénze évszám nélkül került kiadásra. 1 Eger város szükségpénzének története nemcsak azért tarthat érdeklődésre számot, mert itt került 1860-ban először ilyen kibocsátásra, hanem azért is, mert levéltári kutatás alapján ilyen kérdés tisztázására eddig nem került sor. Előzmények, okok 1860 szeptemberében egyre aggasztóbb méreteket öltő „aprópénz" hiány lépett fel hazánkban, mely elsősorban a mindennapi kiskereskedelmi életben éreztette kellemetlen hatását, de a naponként fizetett bérmunkások is kárát vallották. Szeptember derekán már az egriek is felfigyeltek arra, hogy Vácon ,,igen nagy aprópénz szűkében vannak". 1 Miskolcról pedig 22-én azt jelentették az Egri Értesítőnek, hogy „tegnap óta hiányt szenvedünk aprópénzben, hogy egy forintot is csak üggyel bajjal válthatunk". 3 Egerben a híres őszi Szent Mihály napi vásáron robbant ki a baj. Az Egri Értesítő szeptember 26-án „vásári tudósítások" с rovatában így számolt be a helyzetről: „Azt reményiették sokan, hogy ezen vásár különösen jó leend, de ezen reményben csalatkoztak, így inkább azt lehet mondani, hogy a forgalom évek óta nem volt oly silány az egri Szent Mihályi vásáron,mint éppen az idén. Az uralkodó aprópénzhiány nagy, az aprópénz iránt beállott bonyodalmak pedig a részüzletet gátolták... csak a föntebb említett pénzviszonyokban találhatja megfejtését azon körülmény, hogy a barom vásáron a kiállított aránylag csekély számú szarvasmarhák és lovak tulajdonosai a nagy számú és jó kedvű vevők irányában, dacára a szokottnál magasb árnak, éppen nem vagy semmi eladási kedvet sem tanúsítottak." 11 Hamarosan a helyzet még tovább romlott. Október 3-án már arról számolt be a lap „vásári tudósítás"-a, hogy „a mai hetivásár azon jelenetek közé tartozik, melyeknek az országszerte érezhető aprópénz szükség miatt minden más piacok is színhelyeivé kezdenek válni-, alkunak helye csak íorintokban van, krajcárokról említés nincs, s ha a jegyzett árakban ilyenek is fordulnak elő, az csak váltó érték szerinti alku eredményének tekintendő. Több vevő, mint eladó mellett a jó minőségű készlet hirtelen elkelt s az árak a múlt hetihez képest tetemesen felszökkentek." 5 A piaci árak hirtelen emelkedését jól jellemzi, hogy a tiszta búza 9-ről 10 forintra, a kétszeres pedig 7 forintról 7,60 ugrott. 6 249